Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete (Érd, 2002)
Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő - a földrajztudós és a művész - A közéleti ember - társadalmi kötelezettségek béklyójában
Cholnoky Jenő a nemzetközi tudományos köztudatban máig számontartott, küzdelmes és a nyilvánosság előtt alig-alig ismert munkája a trianoni béke-előkészítést végző külügyminisztériumi bizottságban ugyancsak számottevő. Az első világháborút követően Erdély román megszállása idején a kolozsvári Tudományegyetemről megalázó körülmények között távoznia kellett, s családjával hónapokon át Budapesten nyomorgott, nélkülözve, fázva, pályaudvari vagonlakóként. Magyarország történelmének talán legnehezebb időszakát élte, s az elveszített világháborút követően a jövő milliók számára szinte teljesen kilátástalannak tűnt. Cholnoky osztozott többszázezer menekült gyötrelmes sorsában, s gyakorlatilag ötvenéves fejjel újra kellett kezdenie mindent, a nulláról kiindulva kellett küzdenie a megélhetéséért, az új egzisztencia megteremtéséért. Az utókor nagy szerencséje, hogy erdélyi tanulmányainak, terepkutatásainak fényképeiből sikerült megmentenie néhányat, bár igen sok személyes holmija a viszontagságos költözködés során elkallódott. A rövid életű tanácsköztársaság bukását követően, a zűrzavaros állapotok közepette fenyegető felhők gyülekeztek a Kárpát-medence egén. Európában birodalmak omlottak össze, családok, személyes sorsok miihóinak életfeltételei semmisültek meg. A megroppantott egzisztenciák közé tartoztak a Cholnoky család tagjai. A földrajztudósnak volt ereje, hogy az őt ért személyes tragédia, első feleségének elvesztése után ismét bekapcsolódjon a tudományos munkába. A külügyminisztérium tudományos osztályának vezetőjeként, Teleki Pál felkérésére kezdte meg a trianoni béke tárgyalásokra készülődő magyar delegáció szakmai tárgyalási érv anyagának összeállítását. A Kárpát-medence földrajzi egységét, természetföldrajzi határait, vízrendszerét, nemzetiségi viszonyait, gazdasági kapcsolatait, közlekedési rendszerét bemutató óriási munka megalkotása, francia és angol nyelven való gyors megjelentetése, az ábrák, mellékletek, táblázatok, térképek elkészítése máig elgondolkodtató, kivételes teljesítmény. Cholnoky Jenő éjt nappallá téve dolgozott. Az új magyar határ bírálata című munkáját temérdek adattal támasztotta alá. Nem volt rest a helyszínen, a természetben tájékozódni. Önéletírásában így emlékezett vissza életének erre a nagyon nehéz időszakára: amikor végre küldöttségünk kiment Párizsba, hogy a béketárgyalásokon részt vegyen, akkor előzőleg Csáky Imre gróffal, mint a külügyminiszter helyettesével végig kellett autóznom az új határon, hogy a Millerand-féle kísérőlevél értelmében a rosszul megvont határok
