Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete (Érd, 2002)

Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő - a földrajztudós és a művész - Kolozsvári földrajzprofesszor az Újvilágban

^-o A könyv megjelenését követően Cholnoky Jenő műve első példányát mindig feleségének dedikálta. 1943. november 12-én Idámnak címmel ajánlotta könyvét feleségének. Ebben az időben Magyarország már hivatalosan hadiállapotban állt a világ legerősebb hatalmával, s a hadüzenetet nem Washingtonban, hanem Budapesten fogalmazták meg az illetékes kormánykörök. A fentiek tudatában külön tiszteletet érdemel Cholnoky Jenő, mert az alapvetően természetföldrajzi beszámolónak szánt művének utolsó két fekete-fehér fényképfelvételei az amerikai demokrácia és hatalomgyakorlás jelképeit az országgyűlés, a Capitolium épületét és a Fehér Házat, az elnök lakását mutatják be. Cholnoky Jenő nagyra becsülte az USA gazdasági fejlődésének eredményeit, s a pénzügyi erőforrások tudományra gyakorolt, megtermékenyítő hatását. Látta a gazdag, rendezett közgyűjteményeket, megismerte a jól felszerelt egyetemeket, a kitűnően kiépített nemzeti parkokat, de az életnívóbeli különbségek sem homályosították el látásmódját, s nem tompították kritikai észrevételeit. Cholnoky emberföldrajzi, néprajzi érdeklődése nyilvánult meg, mikor leírta az indián falvak, a pueblok lakóinak életviszonyait, s a településföldrajz javára később is kamatoztatta Santa Fe környékén szerzett tapasztalatait. Új-Mexikó államban megismert pueblókról megfogalmazott gondolatai nemcsak a geográfia, hanem az archeológia számára is megtermékenyítő hatásúak. Cholnoky Jenő

'à földrajzi környezet és az emberi életmegnyilvánulások - termelőtevékenység, közlekedési útvonalak létrehozása, bányák nyitása, falvak, városok létesítése, kikötők megépítése - közötti kölcsönhatások olyan összefüggéseit ismerte fel, melyek Teleki Pál interpretálásában alapvetően járultak hozzá az önálló hazai gazdaságföldrajzi kutatási irányzat meghonosodásához. Lóczy Lajos tanításainak szellemét követve, Teleki Pállal együtt olyan oknyomozó módszerekkel megismert morfológiai tudásanyagra tettek szert, melynek hazai alkalmazása minden vonatkozásban mérföldkövet jelent. A Davis iskola szemléletét - mely szerint a felszíni domborzati formák szakaszosan változó lepusztulási folyamatok eredményeként jönnek létre - ő honosította meg hazánkban. Cholnoky Jenő Teleki Pállal együtt ekkor építette ki azt az évtizedekig működő személyes kapcsolatrendszert, melynek gyümölcseként a magyar tudomány számos fórumot kapott eredményei nyilvános bemutatására, Magyarország értékeinek közvetítésére. E tanulmányút hozzájárult ahhoz, hogy később a New Yorki Columbia Egyetem előadássorozat megtartására kérte fel Teleki Pált, melynek az adott különös jelentősé-