Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete (Érd, 2002)

Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő - a földrajztudós és a művész - Egyetemi professzorként Erdély földjén

XT pályájának fontos fordulópontja volt, amikor 1905-ben megpályázta a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Földrajz Tanszékének vezetői posztját. Keserű csalódással kellett tudomásul vennie, hogy teljesítményei ellenére sem kaphatja meg az állított posztot. Az el­lenlábas egy jobban pártfogolt, tekintélyesebb patrónusokkal rendelkező pályatárs volt ­Czirbusz Géza - aki az egyházi körök nyomására nyerhette el a rektor, Eötvös Lóránd és a végső szót kimondó kulUiszminiszter, gróíApponyi Albert bizalmát. Cholnokyt a csalódás nem térítette el a maga elé kitűzött céloktól, sőt energiáit megsokszorozva bizonyította, hogy a periférikus fekvésű, szerényebb anyagi ellátottságú kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Földrajz Tanszékén is lehet európai szintű munkát végezni. A sanyarú munkafeltételek nem riasztották vissza. Rengeteg munkával teremtette meg az oktatás méltó feltételeit, tantermeket, szemináriumi termeket szer­zett, könyvtárat és térképtárat hozott létre a semmiből, szemléltető eszközöket készített. Feltétlenül említésre méltó, hogy a vetítésre szánt diapozitívokat saját kezűleg, ma­ga színezte ki, hogy a tanteremben természethűen tudja felidézni a földrajzi jelensége­ket. Manapság talán mosolyt fakaszthat, hogy a roppant figyelmet és időigényes felada­tot a szabad idejében, szinte pihenésképpen végezte. A Cholnoky művészeti örökség fényképei és festményei közül számos alkotás kö­tődik az erdélyi esztendőkhöz. A Déli-Kárpátok hajdan eljegesedett vonulataihoz tarto­zó Páreng tengerszeme éppen úgy lenyűgözi a mai szemlélőt, mint a Mezőség suvadá­sairól készített tömbszelvények, vagy a Király-hágó látképe. Cholnoky Jenő karsztvidé­kek iránti érdeklődése Erdélyben kapott ösztönzést a Bihar-hegység platóján tett tanul­mányi kirándulások során. A mészkővidék jellegzetes karsztjelenségeiről, a dolinákról, a víznyelőkről, a barlangokról készített rajzai a karsztmorfológia szempontjából tan­könyvekben máig használható szemléltető ábrázolások. Cholnoky Jenő nagyon sok szemléletes példát merített a Keleti-Kárpátokban tett út­jai során. Erdélyben, a kolozsvári egyetemen bizonyította be, hogy szorgalmas munkával és kiemelkedő teljesítményekkel centmmmá lehet fejleszteni a perifériát. 1910-ben, a Stockholmban megrendezett Nemzetközi Geológiai Kongresszus szervezői a világhírű sarkkutató, Otto Nordenskföld és De Geer nem a budapesti egyetem professzorát, Czirbusz Gézát hívták meg a rendezvényre, hanem a kolozsvári egyetem tanárát, Cholnoky Jenőt, finoman érzékeltetve, hogy a szakmai munka minőségi szintkülönbsége­it az igazi szakemberek a távoli Svédországban reálisabban tudják mérlegelni, mint a bu­dapesti kiúmszminisztérium egyetemi tanári állásokról döntést hozó hivatalnokai. O 32 O

Next

/
Thumbnails
Contents