Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete (Érd, 2002)
Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő - a földrajztudós és a művész - Diákévek a Műegyetemen
nem tud rajzolni, s nincs benne semmi művészi tehetség. Nem kell művésznek lennie, nem is lehet, hog}' minden tudósunk egyúttal művész is lehessen, de legyen művészi ízlése és művészi szempontokat is érvényesítsen, ha nem a saját erejéből, akkor valami művész segítségével. ...a művészi ábrázolás és a művészi leírás volt mindig, amire vágytam, amit megvalósítani szerettem volna. ... gimnazista koromban már Reclus hatása alatt különösen mindent szerettem volna alaposan megismerni, mindennek az okát kifürkészni. A Koloskában a patakot bámultam, és úgy szerettem azon gondolkodni, hogy miért is folyik ott a víz állandó mederben. Miért csendes, lassú, mély a víz az egyik mederben, a másikon meg csobogva rohan sziklákon, nagy köveken át. " Cholnoky Jenő érdeklődése a természet szinte minden jelenségére kiterjedt. Nem kerülték el figyelmét a hegyformák, a völgyalakulatok, a lejtőtípusok, a mészkővidékek karsztjelenségei, a vulkáni kőzetek jellegzetes sziklaalakzatai, a szélfutta homokformák, a folyóvíz alakította zátonyok. Különösen a Balaton-felvidék természeti kincseit szerette. Szinte az idealista elragadtatott rajongásával írt a Tihanyi-félsziget gejzírkúpjairól, a festői Szent György-hegy jellegzetes bazaltorgonáiról, a hóba-jégbe dermedt Balaton lenyűgözően zord téli arculatáról, a veszedelmes jégzajlásokról. Számos ritka, különleges földtani képződmény megörökítésével örökbecsű értékeket mentett meg a feledéstől. A Kárpát-medence szinte minden vidékére eljutott. Tekintetét nem kerülte el sem egy kitermelés alatt álló, látszólag érdektelen, működő kavicsbánya, sem az ott dolgozó emberek, akik munkájukkal, az építkezések kavicsanyagának biztosításával jelentősen hozzájárultak lakóhelyük fejlődéséhez, az építkezésekhez. Az ifjú Cholnoky nem volt rest felkeresni Rákosszentmihály és Pestszentiőrinc kavicsbányáit, a Duna hatalmas tömegű lerakódott hordalékának nagyszerű, természetes feltárásait. Diákként, majd tanárként gyakran eljutott a Budai-hegyek festői vonulataira, termálbarlangjaiba, s a hagyatékát őrző érdi Magyar Földrajzi Múzeum környékén, a Tétényi-fennsíkon, valamint Biatorbágy és Sóskút környékén is többször megfordult. E tereptanulmányok látványos bizonyságai azok a gyönyörű fényképfelvételek, melyek két világháború szörnyű pusztításait túlélve maradtak meg az utókor számára. A sors különös kegyelmeként fogható fel, hogy a Lóczy Lajossal ifjúkorában tett terepgyakorlatok színhelyén, Érden, a Magyar Földrajzi Múzeum mutatta be elsőként a nagyközönségnek Cholnoky Jenő természetábrázoló művészetének legszebb alkotásait, akvarell festményeit. A Balázs Dénes szervezésében megvalósult kiállításon, 1987 decemberében még o o
