Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete (Érd, 2002)
Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő - a földrajztudós és a művész - Diákévek a Műegyetemen
Klimm Mihály, a Műegyetem Vízépítési Tanszékének professzora mellett asszisztensként gyakran járt terepre, s a természetben tapasztaltakat mindig igyekezett megörökíteni. A munkájából fakadó szakmai kötelezettség kényszerén túlmenően e törekvésben volt valamilyen megmagyarázhatatlan belső késztetés, vagy inkább ösztönszerűség. „Pontosan dokumentálni kell, amit latunk, hogy tapasztalatainknak később mások is hasznát vehessék a természet állapotának értékelésében " - ez volt hitvallása. Ez a külső ösztönzés nélkül kialakult ábrázolási szándék folyamatosan jelen volt Cholnoky tereptanulmányai szinte valamennyi helyszínén. így vall a tudós erről az időszakról: asszisztens koromban kezdtem el tudományos észleleteimről, kirándulásaimról naplót vezetni. Ezekben a naplókban rengeteg olyan anyag van, amely még várja a publikálást, de igen kitűnő segítőtársam volt később, komoly tudományos működésem idején. Ugyanilyen szolgálatot tettek vázlatkönyveim rajzai, meg fényképeim az a sajátságos, édes-bús sóvárgás, amit mindig éreztem, ha egyedül jártam az erdőkben, sziklákon, völgyekben, hegyekben, Balaton parton, talán alkotásvágynak volna nevezhető. Nem volt abban semmi dicsvág)', vagy anyagi előnyök után való vágyakozás. Nem, Tisztán az a megfoghatatlan gyönyörűség sarkalt, hogy jót és szépet alkossak. Ha sikerült valami szép rajzot készítenem, vagy valamelyik munkámhoz szép, ízléses iniciálét pingálnom, akkor boldog voltam, lelkem rej)esett az örömtől. De nem mutattam senkinek, ha alkotásomat másvalaki nem találta volna olyan szépnek, mint én magam. Ha sikerült valamit jól leírnom, úgyhogy meg voltam vele elégedve, akkor örültem, de senkinek sem olvastam föl. Egyedül Édesapámat tartottam erre érdemesnek, neki megmutattam mindent és felolvastam azt, ami tetszett. Apám szigorú kritikus volt, de az elismerést is megadta, ha megérdemeltem. " Ez a szemérmes rejtőzködés később megváltozott, de Cholnokyt csiilapíthataüan alkotásvágya öregkoráig végigkísérte. Sóvárogva lapozgatta ,4z Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben" című hatalmas sorozatban megjelent fametszeteket, fényképeket és tollrajzokat. A geográfiához nélkülözhetetlen az ábrázolás. A földrajz nemcsak nevében viseli a rajz szót, hanem szinte követelmény, hogy a természetábrázolás kiegészítője legyen a leírásnak. Cholnoky a kezdetektől kiemelkedő jelentőséget tulajdonított a vizuális szemléltetésnek. Cikkei, tanulmányai, könyvei bővelkednek ábrákban, rajzokban, tömbszelO i9 O
