Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő természetábrázoló művészete (Érd, 2002)
Dr. Kubassek János: Cholnoky Jenő - a földrajztudós és a művész - A gyermekkor évei, az indíttatás körülményei
XL A GYERMEKKOR ÉVEI, AZ INDÍTTATÁS KÖRÜLMÉNYEI holnokyjenő aDimántúl szívében, Veszprémben, a Kossuth Lajos utca 7. szám alatti, úgynevezett „ménkűfogós" házban látta meg a napvilágot 1870. július 23-án. A ma is épségben megmaradt egyemeletes épületet azért nevezték így, mert ez volt a város első háza, melyre villámhárítót szereltek. A Magyar Földrajzi Társaság Somogyi Sándor kezdeményezésére 1976-ban emléktáblával jelölte meg a házat. Az életút megértéséhez fontos felvázolni azt a családi hátteret, mely Cholnoky Jenő gondolkodásmódját, értékrendjét, világszemléletét alapvetően meghatározta. Veszprémben, a XLX század második felében jelentős társadalmi és gazdasági szerepet töltött be a polgárság. Az értelmiségiek, orvosok, jogászok, tanárok, művészek, papok révén színes, pezsgő kulturális élet zajlott a Dunántúl egyik legősibb, virágzó, látványosan fejlődő városának falai között. Az értelmiségi pályákon igen sokan napi 5-6 órai munkával olyan jelentős jövedelemre tehettek szert, melyből bőségesen telt újságos könyvvásárlásra, olvasásra, művelődésre, társas összejövetelekre, rendszeres közös vendéglői vacsorákra. Egyeden családfő jövedelme 6-8 ember eltartására elegendő volt, s a fizetett háztartási alkalmazottakra hárultak az otthoni teendők terhei. A családanyák gyermekeik nevelésére összpontosíthatták figyelmüket. Jutott bőven idő mindarra, amit a kultúra élvezetének nevezünk: tájékozódásra, zenehallgatásra, színházlátogatásra, kirándulásra, gondolatpallérozó eszmecserékre. A családfők számára a gyermekek taníttatása, a külön tanárok megfizetése sem jelentett megoldhatatian pénzügyi problémát. A nagyszülők közül említést érdemel idősebb Cholnoky Ferenc, aki orvosként a kolerajárvány idején, Veszprém kórháza megalapításakor szerzett elévülhetetlen érdemeket. A város lakossága igen nagyra becsülte áldozatkész munkáját, s halálát követően Veszprém kőobeliszkkel jelölte meg sírhelyét. Az unokák „Ölegpapa és Leppapa" néven emlegették szeretett nagyapjukat. Felesége, gróf Reviczky Karolina nagy figyelmet fordított a gyermekek és az unokák nevelésére. Eszményképük az alkotó, országgyarapító életet élő, maradandó értékeket teremtő gróf Széchenyi István volt, s követendő példaként tekintettek az államalapító királyra, Szent Istvánra. A család nem becsülte sokra a lázító beszédeket tartó, O o
