Balázs Dénes: Szigetről szigetre a Kis-Antillákon (Érd, 1994)

Gaudeloupe

Vihar után éhkopp

Néhány évvel korábban már átéltem egy trópusi vihart. Akkor a Fülöp-szigeteken jártam, és Manilában erős vasbeton épületben, biztonságos helyen tartózkodtam. A tájfun - ahogy ott nevezik ezt a pusztító forgószelet — a szemem láttára törte derékba a tengerpart gyönyörű kókuszpálmáit, az úton autókat sodort el utasaival, hajókat vetett a partra.

A leggyakoribb hurrikánpályák a Karib-térségben. Betétrajzok: 1. a trópusi ciklon (hurrikán) függőleges metszete; 2. a trópusi ciklon áramlási rendszere az északi féltekén (A - a ciklon „szeme”, alacsony nyomású térség az izobarok feltüntetésével)

A kelet-ázsiaiaknál nem kevésbé félelmetesek azok a trópusi ciklonok, amelyek a Kis-Antilláktól keletre, az Atlanti-óceán fölött, az északi szélesség 10. és 20. foka között keletkeznek. Születésük idején alig 10-20 kilométer átmérőjű, alacsony nyomású légköri képződmények, melyekben a levegő az óramutató járásával ellentétes irányban, spirálisan a légörvény közepe felé mozog és ott a magasba áramlik. Ezeket a légörvényeket az övezetben uralkodó passzátszél nyugat felé indítja el. Közben a ciklon tovább terebélyesedik,

76