Balázs Dénes: Szigetről szigetre a Kis-Antillákon (Érd, 1994)

Barbados

viszonylag olcsón — s ami fő ! forintért — lehetett repülni Magyarországról. Onnan szintén forintért utazhattam to­vább a Cubana légitársaság Guyanába tartó, s közben Barba­­doson landoló gépén. Barbados szárazföldjének körvonalai egyesek szerint kör­téhez hasonlítanak, mások szerint disznósonkához. A sziget nagysága megközelíti Budapest területét. A kis ország nem­zetközi légi kapuja a „sonka” alsó fertályán, a tengerpart közelében, egy hajdan volt cukornádültetvény helyén ter­peszkedik. A kanadaiak építették az 1970-es évek végén, és az ország akkori miniszterelnökéről, Grantley Adamsről nevezték el. Amint kiléptem a gépből, nedves trópusi levegő csapott az arcomba. A felforrósodott betonpályán legalább 40 fokos hőség uralkodott a déli órákban. A szellős fogadóépület már elviselhetőbb volt, a kifüggesztett hőmérő ott mindössze 34 fokot mutatott. Az útlevél kezelésénél előre engedtem útitársaimat. A pultra kirakott színes prospektusokat nézegettem, az üdülő­partok luxusszállóinak csalogató képeit és elriasztó magas árait. A díszes kiadványok között akadt egy sárga lapocska, írógéppel írták és stencillel sokszorosították. Egy ifjúsági ház (Youth Hostel) gazdája csempészte be hirdetését a fényűző hotelek ajánlatai közé. Csak szerény közös hálószobát és sátorozási lehetőséget kínált hátizsákos turistáknak - méltá­nyos árakon. Ez kell nekem! A fehér tányérsapkás, fekete bőrű tisztviselő kíváncsian vette kezébe kék útlevelemet, nyilván még nem látott ilyet. Addig lapozgatott benne, míg megtalálta a budapesti brit nagykövetségen kiállított barbadosi vízumot.- 0, szóval maga román? - kérdezte.- Nem uram, én magyar vagyok, Hungarian - feleltem.- De itt áll a vízumban: Budapest.- Csak hasonlít a név a román Bukaresthez. Budapest Magyarország fővárosa. 12

Next

/
Thumbnails
Contents