Balázs Dénes: Szigetről szigetre a Kis-Antillákon (Érd, 1994)
Grenada
Grenada tájképileg sokkal szelídebb, mint Saint Vincent. Neki nincs Soufriérje, gyilkos tűzhányója, mely örök rettegésben tartja környezetét. Grenada ugyan vulkanikus sziget, de hajdani tűzhányóit az erózió évmilliós munkája domború hegyvonulatokká alakította át. Néhány nagy kráter maradványa még felismerhető, egy ilyen mélyedést tölt ki a sziget közepén a Grand Etang (Nagy-tó) sekély vize. A régi vulkanizmusra emlékeztetnek az itt-ott feltörő kénes, szén-dioxidos meleg források. Grenada a Kis-Antillák legsűrűbben lakott szigete, ha nem számítjuk a szigetlánc sorából kilógó Barbadost. Minden négyzetkilométerre 320 lakos jut. Legzsúfoltabb a délnyugati rész, ahol a főváros, Saint George’s körül népes falvak tucatjai tömörülnek. A lakosság etnikai megoszlása hasonló a többi szigetéhez: 95%-ban néger vagy mulatt, a többi idevegyült indiai vagy európai népelemekből tevődik össze. ...A sziget első európai „megpillantói” Kolumbusz hajósai lehettek, amikor a nagy kapitány harmadik útján, 1498-ban Trinidad megkerülése után kijutott a Karib-tengerre. Kolumbusz a messziről látott szigetet Concepciónra keresztelte, ez a név azonban feledésbe merült. A többi szigethez hasonlóan, itt is harcias karib indiánok éltek, és csak 1650-ben sikerült egy 200 fős francia telepescsoportnak megvetnie lábát a déli parton. Klasszikus módon, üveggyöngyökért és késekért „megvásárolták” a karibok földjeit, de az őslakók hamar rájöttek, hogy becsapták őket. Kitört az egyenlőtlen harc, és a karibok utolsó negyven-ötven tagú csoportja a sziget északi szirtjeire szorult vissza. Ide is követték őket az üldözők, s a karibok - látva, hogy sorsukat nem kerülhetik el - az önkéntes halált választották. A férfiak előbb asszonyaikat és gyermekeiket lökték le a magas sziklafalról, majd maguk is a mélybe ugrottak és halálra zúzódtak. A tragikus esemény színhelyét Caribs Leap („a karibok ugrása”) néven őrzi a térkép. A franciák a mai főváros helyén alapították első településüket, Port Louist, melynek védelmére a környező dombtető128