Balázs Dénes: Szigetről szigetre a Kis-Antillákon (Érd, 1994)

Saint Vincent

már csak egy férfi maradt életben - hat polinéz nővel. Az ő utódaik népesítették be a szigetet.

Bligh kapitány másodszor is nekivágott az útnak, és 1793- ban meghozta Saint Vincent szigetére az óhajtott facsemetéket. A kingstowni botanikus kert öreg kenyérfája állítólag még ebből a szállítmányból való. A kenyérfát elterjesztették a többi szigeten is, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: csak kiegészítője lett a többi trópusi tápláléknövénynek.

...Délben ragyogó napsütésben vettem búcsút Saint Vincent szigetétől. Ha már nem adatott meg, hogy lábaimmal tapodjam a Grenadinák „lépegető köveit”, legalább a levegőből végigkövethettem mozaikképüket.

Bequia, Mustique, Canouan, Mayreau, Union, Petit Martinique, Carríacou, Ronde - megannyi különös hangzású név, s mögöttük rejtve sok-sok romantika és ármány. Az öblök tengeri vándorok, jachttal közlekedő milliomosok búvóhelyei. A parti szirtek között maguk vájta barlanglakásokban élnek korunk „robinzonjai”, akik ide menekültek a civilizáció bűzéből...

A távolban feltűnt egy nagyobb szárazföld: Grenada!

126