Balázs Dénes: A csepegő kövek igézetében (Érd, 1994)

Remények és keservek

és így tovább. Ezzel a módszerrel egyetlen kulacsnyi vízből akár tizen is Jól” megmosakodhattunk.

A kiadós ebéd után megszemléltük leendő munkahelyeinket. Elegendő munkáskéz lévén, úgy döntöttünk, hogy két ponton kezdjük meg a feltárást: a Vizetesnél és a táborunk mellett, a Keserű-tó víznyelőjében. Ennek megfelelően a férfinépből két brigádot szerveztünk, míg a nők a táborban maradnak, s gondoskodnak valamennyiünk ellátásáról.

... Este hangulatos táborává tót rendeztünk. Az erdőben összegyűjtött száraz fából hatalmas tábortüzet raktunk. A több méter magas égő máglya bevilágította az egész töbröt - az ürgék nagy rémületére. Egy-egy izzó hasáb hangos pattanással omlott szét, rőt szikrák százai repültek az égbe, az elhaló ágakon pedig kék fényű lángnyelvek ugrándoztak. Odafent az öreg hold kancsali szemmel figyelte a barlangászok vigasságát, mely elnyomta a töbör tücsökzenekarának hangját.

Gondolataim a mélyben jártak. Egy másik sziporkázó világban, ahol csillogó kalcitkristályok szórják a fényt a rájuk vetődő lámpafényben. Vajon lesz-e kellő erőnk feltörni a föld alatti csodavilág kapuját és felébreszteni az elvarázsolt Csipkerózsikát?

Álmodozásomból Jakucs Laci szavai zökkentettek vissza a valóságba. Még délután érkezett táborunkba Gera Lacival, aki 1952-ben elsőként ereszkedett le a Bíbic-töbör kürtőjén át a Béke-barlang felfedező ágába. Eljött velük a magyar barlangkutatás két ismert nőtagja, Kincses Jutka és Gráf Andrásné (Lenke), akik annak idején szintén kivették részüket a sikerből. Jakucs Laci hozzánk intézett szavai biztatást sugároztak:- Alattunk egy közel Béke-barlang nagyságú, de legalább négy-öt kilométer hosszú cseppkőbarlang húzódik. Ez nem feltételezés, hanem biztos tudományos megállapítás. Tavaly megfestettem a Vizetes-patak vizét fluoreszceinnel, és a zöld víz 12 óra múltán a Teresztenyei-forrásban jelent meg. A barlangrendszer legnagyobb mellékága pedig innen indul, a

21

i