Balázs Dénes: A csepegő kövek igézetében (Érd, 1994)

Függelék

1956 vége Elkészült és megnyílt az Egri Do­hánygyár üdülője a Dász-töbörben. Az építési költség 400 000 forintot tett ki. Az épületben két kétágyas, két négyágyas szoba állt a vendégek rendelkezésére, a középső emeleti részen pedig egy 16 ágyas hálóterem az átvonuló turisták számára. Kine­vezett gondnok: Balázs Lajos, aki a barlang felügyeletét is ellátta. Az üdülőt később a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Tanács idegenfor­galmi hivatala vette át és turistaház­ként üzemeltette, majd Ormosbánya, ill. Rudabánya bányászüdülőnek hasznosította, jelenleg pedig magán­­vállalkozók tulajdona. A különböző birtokosok saját igényeiknek megfe­lelően bővitették, toldozgatták az épületet, amely a hozzáépítésekkel sajnos sokat vesztett a tájba illő eredeti szépségéből. 1957. május A tavaszi hóolvadás alkalmával a rönkfából ácsolt bejárat egy része beomlott. A megyei tanács támoga­tásával megkezdődött az átépítés be­ton boltozatú lejtős, lépcsős táróvá. 1957. december 12. Az Országos Természetvédelmi Ta­nács és a Borsod megyei Tanács közös leiratban szabályozta a bar­lang kezelési és látogatási rendjét. A Szabadság-barlang továbbra is a fel­táró Élelmiszeripari Minisztérium Kinizsi Sportkörének barlangkutató csoportja kezelésében maradt és ezt a jogát az általa megbízott felelős kezelő (Balázs Lajos) útján gyako­rolta. Barlangkutatókon kívül a bar­langot szakképzett vezetővel legfel­jebb öt főből álló csoportok látogat­hatták. Belépődijak: rövid túra (más­fél óra, a Béke csarnokáig) 7 Ft, középtúra (3 óra, a Nagy lobogóig) 12 Ft, Pokol-túra (6-10 óra, legalább 3 fő esetén) 25 Ft. 1958. július 27. A barlangot kezelő kutatócsoport ve­zetője, Balázs Dénes leállította a barlangi idegenforgalmat, mert a lá­togatók a képződményekben károkat okoztak. Ezenkívül a barlang első szakasza elsárosodott, mivel a meg­bontott víznyelőn át az árvizek - természetes szűrő hiányában - ren­geteg agyagot hordtak be a barlang­ba; a bejárat közelében veszélyes omlások is támadtak. 1959. október 24, Az Országos Természetvédelmi Ta­nács a barlang további kezelési jogát a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Tanács idegenforgalmi hivatalára ru­házta át. A határozat értelmében a hivatal köteles gondoskodni a turis­taforgalom újra megindítása érdeké­ben védőrácsok, védőkerítések, hi­dak építéséről, a villany bevezetésé­ről. (Nem valósult meg.) 1959. november 14-15. A Szabadság-barlang feltárásának 5. évfordulója alkalmából az Élm. Min. Kinizsi Sportkörének barlangkutató csoportja emlékünnepséget rende­zett Égerszögön. A barlang bejáratá­nál márványtáblát avattak fel, amely a felfedezés időpontjára és a feltáró kutatókra emlékeztet. 122

Next

/
Thumbnails
Contents