Balázs Dénes: A csepegő kövek igézetében (Érd, 1994)
Bevezetés
részét kivágták, a szántók sokfelé parlagon hevernek, s a réteken megfogyatkoztak az állatok. Az emberek közül sokan végleg elköltöztek, a kitartóbb családok férfijai pedig távoli bányákba ingázva, Ormoson és Rudabányán keresik manapság kenyerüket. Az égerszögiek sóvárogva, irigykedve emlegették a szomszéd falut, Aggteleket, amely évről évre gyarapodik, gazdagszik. Felemelkedését jórészt a falu határában nyíló világhírű cseppkőbarlangnak, a Baradlának köszönheti. Égerszög mellett is mészkőfennsík terpeszkedik, a tövéből bővizű karsztforrások fakadnak, s a töbrök oldalaiban nem egyszer beszakadt a föld: megannyi jeleként annak, hogy Égerszög környékén is nagy barlangok rejtőznek a mélyben. Hej, ha fel lehetne tárni őket! A derűlátók már tervezgettek is: hogyan rangsorolnák a teendőket, ha Égerszögnek is lenne szép nagy cseppköves barlangja. Először is bevezetnék a villanyt, mert addig csak petróleummal világítottak. Azután megépítenék a faluba vezető asztfaltos utat, amelyen autóbusz is közlekedne, s nem kellene három órát gyalogolni a legközelebbi vasútállomásig. A barlangnál természetesen modern szállodát emelnének, megindulna az idegenforgalom. A férfiaknak nem kellene messzi bányákba járniuk, a növekvő turizmus megélhetést biztosítana helyben a község minden lakója számára. Ekkép álmodoztak az égerszögiek, amikor híre érkezett: barlangkutatók jönnek a faluba Budapestről. Itt fognak dolgozni a község határában, hogy feltárják az „Égerszögicseppkőbarlangot”. A hír házról házra járt, felvillanyozta a tespedő falu népét. Hát mégis csak megvalósul az álom, Égerszögnek is lesz szép cseppköves barlangja?... 8
