Balázs Dénes: A csepegő kövek igézetében (Érd, 1994)
Az állhatatosság diadala
ra alkalmas víznyelőt, sziklás töbörfalat. Leszűkítette a kutatási lehetőségeket az, hogy a vízgyűjtőrendszer fele Teresztenyéhez tartozik, már pedig az „tabu”, tilos terület az égerszögiek által patronált csoport számára.- A falubeliek csaknem kétezer forint készpénzt ajánlottak fel a kutatás folytatására - mondta Csupor Pista és felmutatott egy listát. - A napokban kezdem begyűjteni a pénzt, de egyre türelmetlenebbül kérdezik az emberek: mikor lesz már eredménye a munkának? Két hónapja csak adakoznak, ki ezt, ki azt tehetsége szerint - és továbbra sincs barlangja a falunak!- Pista, te ismered legjobban a falu határát, mit tanácsolsz? - tette fel a kérdést Lajos.- Azt mondom, folytassuk a Kollert! A negyedik munkahely 1954. szeptember 21-26. A szél nélküli Szél-lyuk után ismét egy új név: Koller! Vajon mit takar ez az elnevezés? A térképen hiába keressük a Koller nevet, a kartográfusok sem hallottak róla. Feltehetően a terület volt tulajdonosának neve őrződött meg a nép nyelvében. A régebbi leírásokban „Dáz teber” néven szerepel, ma Dász-töbör formájában írjuk. Égerszög határában ez a legmarkánsabb tál alakú karsztos mélyedés, mely a környék legmagasabb hegye, a Pities délkeleti lejtőjére támaszkodik. A katlan átmérője 500-700 méter, területe 0,3 négyzetkilométer. Felszínét nyírfákkal vegyített tölgyerdő borítja, csak a „tál” lapos alsó részén van egy kis füves tisztás. Tájképileg a Dász-töbör az égerszögi karszt legszebb, legvadregényesebb része. A részletes domborzati térképeken megfigyelhető, hogy a Dász-töbör abba a karsztos mélyedéssorozatba tartozik, mely a Vizetestől a Keserű-tó lápáján át kelet-nyugati irányban a 84
