Balázs Dénes: A Húsvét-sziget fogságában (Érd, 1993)

Az árulkodó hímpor

% Rano Raraku

% Rano Kau

A Húsvét-sziget hajdani növénytakarója a palinológiai vizsgálatok szerint (J. R. Flenley adatainak felhasználásával). Felső rajz: a Rano Raraku krátertavából származó iszapmintákban talált pollenek százalékos megoszlása füvek és páfrányok, fák (Sophora, Triumfettastb. fajok) és pálmák között 35 000 évre visszamenően. Alsó rajz: a Rano Kau kalderatavából vett minták megoszlása 1950-től visszafelé Kr. u. 960-ig.

tek. A faj tehát megmenekült a kipusztulástól. Több toromiro csemetét visszatelepítettek ősi szülőföldjére.

A toromirón kívül sok más növényfaj pollenjét sikerült meghatározni a Rano Raraku iszapmintáiból, többek közt a hársfélékhez tartozó Triumfetta jellegzetes tüskés hímporát. Meglepetést keltett, hogy a virágporok mintegy fele pálmáktól származott. Az 1980-as évek végén a sziget több pontján előkerültek a pálma csonthéjas termésének maradványai, és ezek alapján bebizonyosodott, hogy a sziget erdőségeinek uralkodó fája a Chiléből származó Jubaea chilensis (cukorpálma) volt. Ez a pálma 20-25 méter magasra nő és jellegzetessége, hogy csupasz törzse középtájon kivastagszik. A felnőtt fa évente 2-3 kiló olajos magvat termel, törzséből pedig 300-400 liter édes folyadék nyerhető; mindez az ősla96