Balázs Dénes: A Húsvét-sziget fogságában (Érd, 1993)

Hajóstoppos állatok

- Az Anakena-öbölbe szeretnék eljutni, de elvétettem az ösvényt - válaszoltam.- Itt van feljebb a hegyoldalban, ahonnan jöttünk. Fellélegeztem... Ezt a találkozást megúsztam baj nélkül. Örömömben az egész doboz cigarettát nekik ajándékoztam. Aztán mindannyian útra keltünk, ők hárman Hanga Roába, én észak felé az öbölhöz. Az éjszakát a tengerpart közelében egy kis füves tisztáson felvert sátramban töltöttem. A mélyből a bazaltszirtekhez verődő hullámok szolgáltatták az altató zenét. Hajnalban halászmadarak távoli rikácsolása ébresztett fel. A szirtek előtt reggeli pecsenyéiket gyűjtögették. Kiká­szálódtam sátramból és megnyújtóztattam elgémberedett tagjaimat. Mosakodás? Előttem a világ legtágasabb fürdőszo­bája, a Csendes-óceán, de nem volt kedvem egy hullámzuha­nyért vállalni a meredek bazaltfalról való lemászás kockáza­tát. Kulacsom ivóvizéből mosakodjam? Kár lenne érte. Majd csak találok valahol esőmaradványt... Meg is leltem. Egy alig észrevehető mellékösvény üdezöld növényszigethez vezetett, s a bazaltsziklák között rábukkan­tam az éltető forrásra. Egy mesterségesen kimélyített köves lyuk alján kristálytiszta víz csillogott. Előbb teletöltöttem kulacsaimat, majd a maradék vizet arcomra szórtam. Hirtelen zörejt hallottam. Egy arasznyi gyíkocska riadtan menekült a bozótba. Lapos sziklán élvezte a nap első sugara­it, amikor megzavartam. A helybeliek mókának nevezik. Már tegnap is láttam néhányat, próbáltam lefényképezni őket, de nagyon félénk, bizalmatlan állatok. Teleobjektív hiányában lassú mozgással, rájuk irányított lencsével közeledtem felé­jük, hanem amint lőtávolba értem, hirtelen elinaltak. Elhatároztam, hogy figyelmemet a mai napon a sziget természetes állatvilágának megismerésére összpontosítom. A Terevaka-vulkán Rapa Nui viszonylag legkevésbé háborí­tott része, ide tervezik a majdani természeti rezervátumot is. De vannak-e itt olyan állatok, amelyeket védeni kellene? 36

Next

/
Thumbnails
Contents