Balázs Dénes: A Húsvét-sziget fogságában (Érd, 1993)
Egy álom megvalósul
vezés, amelyet később a spanyolok saját nyelvükre lefordítva elfogadtak (Isla de Pascua). A spanyolok pontos helymegállapítása után egyre több európai hajós talált rá a szigetre. Rajzokon és festményeken örökítették meg a látottakat, izgalmas leírások irányították a világ figyelmét a különös civilizációra. A híradások nyomán tudósok is felkeresték a szigetet, hogy kiderítsék a titokzatos kőszobrok, tágabb értelemben egy letűnt óceániai kultúra talányát. Természetesen az én kíváncsiságomat is felajzották a Húsvét-szigetről szóló írások, különösen Thor Heyerdahl norvég kutató könyve a Kon-Tiki tutajos expedícióról, majd a Húsvét-sziget rejtélyeit tárgyaló Aku-Aku műve. Amikor 1969-70-ben hátizsákkal a vállamon végigbarangoltam Amerikát Alaszkától a Tűzföldig, az Andok lábainál nagy vágyakozással tekingettem a végtelen kéklő víztükör felé: de jó lenne kiruccanni Óceánia szigeteire! Akkor pénz híján - egy szerencsés repülőstoppal! - csak az óriásteknősök szigeteire, Galápagosra juthattam el. Az mindössze ezer kilométerre fekszik a kontinenstől, míg a Húsvét-sziget majdnem négyszer annyira. így aztán az utóbbi meglátása - puszta vágyálom maradt. Teltek-múltak az évek, de a lelkem mélyén őrzött titkos vágy nem enyészett el. A nyolcvanas évek közepére könyveim tiszteletdíjából kitelt egy Föld körüli utazáshoz elegendő pénzösszeg, és a nagy vállalkozás útvonalát úgy kanyarítottam, hogy Argentínából Uj-Zélandra menet a Húsvét-szigetet is érintsem. Azt terveztem, hogy megszakítom utamat egy hétre a kőszobrok földjén. Csakhogy a Húsvét-sziget az utóbbi időben a nemzetközi turizmus felkapott célpontja lett. Luxusszálloda épült, a létfenntartás költségei az egekbe szöktek, talán a levegőt is dollárért adják már. Hogy fogok én ott megélni akár csak egy hétig is lapos pénztárcámmal? Eszembe ötlött, hogy régi kanadai barátom, Nógrády György orvos évekkel ezelőtt hosszabb időt töltött a szigeten 10
