Balázs Dénes (szerk.): Cholnoky Jenő rajzai és festményei. Kiállítás a neves földrajztudós hagyatékából (Érd, 1986)
Tanári pályán Cholnoky Jenő a magyar geográfusok sorában kiemelkedő rajztehetségét elsősorban az oktatás szolgálatába állította. Tanítványai elmondásai szerint zseniálisan kezelte a krétát, egyetemi előadásain pillanatok alatt olyan mesteri rajzokat varázsolt a fekete táblára, hogy elbűvölte a hallgatókat és a legkomplikáltabb tudnivalót is leegyszerűsítve könnyen érthetővé tette. A remek szakmai rajzok elmaradhatatlan részei voltak Cholnoky tudományos dolgozatainak és könyveinek. Különösen domborzatábrázolásban teremtett iskolát. Rajzai a laikus számára is jól megvilágították egy-egy terület felszínének fejlődési folyamatát. A tusrajzain alkalmazott vonalas lejtőábrázolási technikával igen plasztikusan tudta az olvasó előtt felvillantani a táj áttekintő képét. (Ennek igazolására mellékeljük egyik kitűnő rajzát a Balaton környékéről.) A földfelszíni formák ábrázolásának legszemléletesebb módja a tömbszelvény (blokkdiagram), amely térbeli (háromdimenziós) áttekintést tesz lehetővé egyetlen sík lapon. A tömbszelvényt nem Cholnoky találta ki, de ő volt az, aki Magyarországon ezt a szemléltetőmódot — saját kezemunkájával — a legmagasabb színvonalra emelte. Mi sem bizonyítja jobban ezt az állítást, hogy fél évszázaddal Cholnoky után még mindig az ő eredeti vagy átrajzolt tömbszelvényei szerepelnek az egyetemi tankönyvekben és egyéb földrajzi munkákban. Cholnoky igen nagy gondot fordított arra, hogy a földrajzoktatást szolgáló rajzai ne csak szakmailag legyenek pontosak és világosak, hanem művészi szempontból is vonzók, tetszetősek legyenek. Egy szép szakmai rajz a laikust is megragadja, és annak tudományos mondanivalója így könnyebben átplántálódik agyába. Cholnoky szerint a jó szakmai rajzban egyesülnie kell a művész és a tudós erényeinek. A művész meglátja a természetben a szépet, a tudós felismeri a tájban a lényegeset: ezt a két szemléletet kell ötvözni a szakmai rajzban. Az ő személyében a művész és a tudós együtt volt, de ez kivételes adottság. Lóczy Lajos például gyengén rajzolt, de kiváló tudós szemével mélyen belelátott a felszín mögé: összefogott tehát egy jó grafikus művésszel, Háry Gyulával, és így a szakmai mondanivalót művészien tudta láttatni másokkal is. A tájképfestő tudós Cholnoky Jenő természetábrázoló művészetének kevésbé ismert ága a festészet. Hosszú élete alatt sok száz képet festett. Ezek egy része saját leszármazottainak, barátai utódainak vagy ismeretlen műgyűjtőknek lakásait díszíti. Hagyatékából mintegy 80 különböző méretű akvarell- és olajkép az érdi Magyar Földrajzi Gyűjtemény tulajdonába került. Cholnoky Jenő által tervezett és megrajzolt különféle tömbszelvények . —? 10
