Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Hagyományápolás Tatabányán a Körösi Csorna Sándor Általános Iskolában (Henzer Zsuzsanna és Horváth Csongor)

és Papp Simon egészalakos 82 cm-es bronz szobrát. A szobrászművész elkészítette a Papp Simon szobor másolatát, míg a MOIM elkészíttette a márványmészkő szoborposztamenst. Eseményekben gazdag életének egyik, legizgalmasabb időszaka ihlette meg Krupiczer Antal szobrászművészt. A művész a Magyar Néprajzi Múzeumban és a Magyar Olajipari Múzeumban tanulmányozta a geológustudós életútjának emlékeit. Szobra azt a fiatal Papp Simont mutatja be, aki Új-Guineában, primitív viszonyok közepette is meg tudott felelni szakmája és megbízói elvárásainak. Nagyon tisztelték a helyi őslakosok, a Sepik, és megtanították sing-sing táncukra is. Papp Simon hazaérkezése után több néprajzi tárgyat ajándékozott a Néprajzi Múzeumnak. Ezek közül a művész néhányat megmintázott és elhelyezett a szobron. A tudós egészalakos bronzszobrát 2005. június 26án avatták fel Kapnikbányán is. Az ünnepségre több mint kétszázan jöttek el - magyarok, románok-, fejet hajtani a legendás életű tudós geológus előtt. Ha szülőhelyén is őrzik emlékét, és jobban megismerik életrajzát, munkásságát, Romániában is tovább nő Papp Simon tisztelete, amit emberi magatartása, tudása és szakmai eredményei alapján egyaránt kiérdemelt. Nagy örömünkre, 2003-ban és 2005-ben a Miskolci Egyetem hallgatói küldöttsége is részt vett a rendezvényen. Az ünnepség után számos sajtócikk jelent meg határon innen és határon túl. (Idehaza: MOL Panoráma, Múzeumi Hírlevél, Földtani Közlöny, Kőolaj és Földgáz, Zalai Hírlap; Erdélyben és Máramaroson: Romániai Magyar Szó, Erdélyi Gyopár, Gutinmelléki Friss Újság, Erdélyi Magyar Közéleti Krónika, Romániai Magyar Szó, Bányavidéki Új Szó, Graiul Maramuresului.) Több Romániában megjelenő újság és a helyi polgármester is hangsúlyozta, hogy románok-magyarok együttműködésével, a MOL Rt. anyagi támogatásával, a MOIM segítségével „...tért vissza Papp Simon szülővárosába A nagy elődök emlékének ápolása fontos a közösségi és szakmai összetartás erősítésében, valamint lehetőséget kínál példakép állítására a tanuló ifjúság számára. Tóth János Magyar Olajipari Múzeum, Zalaegerszeg HAGYOMÁNYÁPOLÁS TATABÁNYÁN A KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN Tatabányának a kertvárosi családi házas települése feletti dombon épült lakótelepen - szemben a Gerecse hegységgel, a Turul madárral - nyílt meg 1985. szeptember l-jén a megyeszékhely legújabb iskolája, a Kertvárosi III. sz. Általános Iskola. Székelyföld szülöttének, Körösi Csorna Sándornak nevét 1990-ben vette fel az intézmény. A tizenhat tantermes, 3500 ur-es, hatalmas aulával, tornateremmel, könyvtárral, étteremmel rendelkező világos, virágos iskolában közel 350 diák tanul, 37 pedagógus dolgozik. Az iskola indulásának pillanatától fogva kettős feladatnak tesz eleget: nevel, oktat, és a lakótelep kulturális, közéleti központja. Intézményünk fontos feladatának tekinti a tehetséggondozást és az értékek közvetítését. Ezért is választottuk 1990-ben Körösi Csorna Sándort névadónkul. A székely magyart, aki életével példázta: „Nehézség nincs, melyet erős akarat legyőzni képes ne volna. " (Eötvös József) Annak idején izgatottan készültünk a névadó ünnepségre. Barcsik Tibor, iskolánk gondnoka faragta, munkálta, alkotta meg sok szeretettel és türelemmel a kopjafát, amely az iskola aulájában áll. Levelet írtunk leendő névadónk szülőfalujába, Csomakőrösrc. A távoli kis erdélyi település iskolájából válaszlevelet és emlékszalagot kaptunk. Kutattuk a Körösi életéről szóló verseket, írásokat. Megszületett az első iskolaújság, címlapján a Vándorlóval, a célja felé haladó Körösi Csorna Sándor alakjával. Erdélyi dalokat tanultunk meg Erdész Emőke tanárnő segítségével. Először hallották tanulóink a Székely himnuszt. Szólt, zengett a harangszó az aulában, együtt énekelték kicsik és nagyok: „Hazára találtam Tudom, milyen e föld. Tudom hová visz Útja — két folyó között. " ...és ebben az évben ünnepeljük 20. születésnapunkat. Ennek jegyében idén márciustól kisebb nagyobb rendezvényekkel emlékeztünk meg a jeles alkalomról. A „Nagy utazók" sorozatban vendégünk volt Bencsik János polgármester, aki spanyolországi zarándokútjárói számolt be, valamint Albert János, az iskola volt tanára, aki az elmúlt években Tokióban konzulként képviselte Magyarországot. Az intézmény falai között