Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

MÚZEUMI HÍRADÓ - A Pro Geographia kitüntetettje Zrínyiné Bakos Mária (Mácsai Anetta) - Dr. Tardy János a Magyar Örökség Díj kitüntetettje (Dr. Zlinszky János)

valósággal hidat ver a szakemberek között. Támogatja a biomonitorozást, tudományos leltárt készítve véteti számba az ország és a pannon régió természeti értékeit és tájaink kulturális kincseit. Erre a szilárd tudományos alapra támaszkodik majd az országos természetvédelmi stratégiai tervezés, az azt követő védetté nyilvánítások, az újabb és újabb nemzeti parkok kialakítása. Keze alatt hamarosan kialakul a magyar természetvédelem új, önálló szervezete, Tardy ellátja az igazgatóságokat szakemberekkel, nemzetközi kapcsolatokkal csakúgy, mint épületekkel, eszközökkel és jogosítványokkal. Fáradhatatlanul kutat, publikál, szervez, oktat, népszerűsít, s munkatársaival együtt intenzív és igen sikeres természetvédelmi diplomáciai és jogalkotási tevékenységet folytat. Tardy együttműködésre törekszik a rárstárcákkal, mert az aktív védelem és a holisztikus megközelítés elvét képviseli. Nem marad saját hivatalának szorosan értelmezett kereti között, mindenkit igyekszik megnyerni a természetvédelem ügyének. Sok küzdelem árán, az óhatatlan feszültség közepette több mint 30 jogszabályban érvényesítik a természetvédelem szempontjait, támogatják az agtár-környezetvédelmet, a kulturális örökség védelmét. Ma divatos kifejezéssel úgy mondhatnók: megvalósítja a természetvédelem szempontjainak horizontális érvényesítését. Tardy a magyar természetvédelmet újra nemzetközileg is rangos pozícióba emeli, amit korábban "lefokozott" nemzeti parkjaink előkelő visszasorolása, a hat új park, a négy új magyar világörökség, öt bioszférarezervátum és Európa-diploma tanúsít. Tardy folyamatosan támogatja a természetvédő civil szervezeteket, és nagy gondot fordít arra, hogy hazánk természeti értékeit a nagyközönség számára hozzáférhetővé tegye. Minden nemzeti park színvonalas látogatóközpontot kap, tanösvények, világszínvonalon kiépített barlangi útvonalak, és számtalan kiadvány, film, rendezvény segít eligazodnunk és gyönyörködnünk. A parkok köré honismereti, természetvédelmi, turisztikai, gazdálkodási oktatást, továbbképzést szervez, s maga is számos egyetemen, főiskolán oktat. "Talán a legfontosabb jövőformáló tényező" - írja egy helyen Tardy - "azoknak a pedagógusoknak anyagi, szakmai és erkölcsi megbecsülése, akik valamennyi képzési szinten a jövő generációk környezethez viszonyulásának letéteményesei. Es nem jelenthetjük ki elégszer a természetvédelem meghatározó szerepét az érzelmi, a lehető legjobb értelemben vett hazafias nevelésben. " "Kevesen tettek volna ennyit a természetvédelemért" mondta róla egy tudós barát és munkatárs. Valóban, Tardy János habozás nélkül újra meg újra kockára tette pozícióját természeti örökségünk védelmében, s pártállásra tekintet nélkül ismételten bátran kiállt akár saját feletteseivel szemben is, ha nem volt más választása. Ha kell, tud türelmes lenni, nem kapkod, fokozatosan építi a modern természetvédelmet - de az elért eredményekből, a védettség szintjéből nem enged, mert nem engedhet. Márpedig eredmény van: nagyságrendekkel növekszik a finanszírozás, s ennek eredményeképp a védett értékek száma, a védett területek nagysága: az ország területének közel 10%-a élvez immáron védettséget. S ami nemzetközi összehasonlításban is példamutató: Tardy vezetése időszakában negyed millió hektárnyi értékes terület kerül állami tulajdonba, jelentős rész a Nemzeti Parkok kezelésébe - erdeink mellett ez a legnagyobb közös, állami vagyonunk! És nem egyszerűen vagyon ez, hanem kincs, hektárban, pénzben nem is mérhető, hiszen kultúránk ihletője, gondolatvilágunk alapja, mindnyájunk szeretetének tárgya, jobbik énünk része. Itt van Petőfi dicső rónasága, "az Eten homloka ", itt a kanyargó Tisza, a kis Túr, a zavaros, bölcs és nagy Duna; itt ragyognak Munkácsy, Mednyánszky, Csók, Egry, Vaszary és a többi nagy festőnk színei; itt térdepelnek bokrok a lábunk elé várva, hogy nevükön szólítsuk őket, itt emlékeztet "bérc, és ombidék felette " azokra, akik életüket "híven tékozolták"- természetünket, tájainkat csodálva megláthatjuk hazánkon az Úristen kezenyomát. Tardy János csaknem 12 évig vezethette a magyar természetvédelmet. Egymást gyorsan váltó miniszterek és kormányok mellett hivatalát a stabilitás, fejlődés, kollegialitás, az elkötelezett csapatmunka jellemzi. Tardy széles műveltsége, magyarsága, gondosan fejlesztett emberi és szakmai kapcsolatrendszere, áldozatos emberi helytállása, humanizmusa nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a magyar természetvédelem az ezredfordulóra hazánkban elismert és tisztelt ágazattá vált, de a konzervációbiológia nemzetközi porondján is fényesen megállta a helyét. Egy olyan időszakban, amikor a közösségi tulajdonban lévő értékeket az ágazatok felelősei rendre eladták, a rendszerváltozás, privatizáció, kárpótlás forgatagában, Tardy János természeti kincseinkből, magyar örökségünkből az ország legnagyobb értékű, s talán legszebb vagyonát halmozta fel, vedre meg, és mutatta fel a magunk és a külföld számára. Kedves János: köszönjük, a magunk, gyermekeink, unokáink nevében!" Hangzozz el Zlinszky János méltatása. Tardy János mindig figyelemmel kísérte és önzetlenül segítette a Magyar Földrajzi Múzeum