Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

MÚZEUMI HÍRADÓ - Ifj. Lóczy Lajos kiállítás (Mácsai Anetta)

számos tanulmányút keretében megfordult az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Új-Zélandon és több európai országban. 1996-ban publikálta először a karszt- és barlang kifejezések többnyelvű (magyar, francia, angol, némer) szótárát, melyet élő szótárnak nevez és 2000-ben már a hatodik, további négy nyelvvel (olasz, portugál, román, spanyol) bővült kiadásával is elkészült. Kutatásait és eredményeit tudományos és ismeretterjesztő cikkekben tette közzé, jelentős szerepet vállalt Magyarországon tartott kongresszusok megszervezésében. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat és a National Speleological Society of America tagja volt. 2003. év végén távozott közülünk A hivatalos, 2005- április 12-én tartott átadásig a gyűjteményt a Kósa család, különösen Kósa Dóra, volt felesége és barátja Haász Éva, barlangkutató társai Tóth Almos és Hegedűs Gyula őrizték és vigyázták. Ezúton is kifejezzük nekik hálás köszönetünket. A Magyar Földrajzi Múzeum az ünnepségre a gyűjtemény teljes listáját, Kósa Attila életrajzát és megjelent írásait tartalmazó egyszerű formátumú kiadványt állított össze. Puskás Katalin IFJ. LÓCZY LAJOS ÉLETÉT BEMUTATÓ KIÁLLÍTÁS Ijj. Lóczy Lajos használati tárgyai és az általa szerkesztett Amazónia-térkép (fotó: Puskás Katalin) A Magyar Földrajzi Múzeum a Múzeumi Világnap programjainak keretében nyitotta meg if. Lóczy Lajos (1891-1980) kőolajkutató geológus életútját bemutató időszaki kiállítást. A világhírű Ázsia-kutató édesapa id. Lóczy Lajos (1849-1920) nyomdokait követve, a földtudományok művelését tűzte ki célul. Egyetemi tanulmányait Zürichben végezte. 1915-ben kitüntetéssel szerezte meg a doktori címet földtan, ásványtan, kőzettan és földrajz tárgykörben. 1916-ban nevezték ki tanársegédnek, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem földtani tanszékére. Pályafutásának korai éveiben a Földtani Intézet belső munkatársaként részt vett a Villányi-hegység, valamint a Nyugati-Kárpátok földtani felvételében. A Villányi-hegység callovicn faunájáról írott monográfiája ma is nélkülözhetetlen forrásmunka, ijj. Lóczy Lajos világhírnevének megalapozója. Az I. világháború alatt 1917-18-ban az MTA expedíciója tagjaként Nyugat-Szerbia geológiai térképezését végezte. 1932-től a Magyar Állami Földtani Intézet igazgatója lett és jelentős szerepet vállalt az első magyarországi kőolajmezők tetmelésbe állításában. Hasonló tevékenységet végzett Marokkóban, Törökországban, Görögországban és Dél-Amerikában. 1970-ben írt nagy jelentőségű tanulmánya nyomán tárták fel Brazília atlanti selfjében a kőolajat. Szakmai dolgozatainak száma meghaladja a 90-et. Munkásságának elismeréseként a világ számos tudományos egyesülete választotta levelező, vagy tiszteletbeli tagjává. Utazásairól ismeretterjesztő műveket nem publikált, így nevét a hazai nagyközönség kevésbé ismeri. Tudományos munkásságával és kőolajkutatásában elért gyakorlati eredményeivel jelentős megbecsülést szerzett a magyar névnek, szerte a világon. A kiállítás ezt a gazdag és eredményes életutat mutatta be if. Lóczy Lajos halálának 25. évfordulójára emlékezve, melyhez a Magyar Állami Földtani Intézet, a Magyar Olajipari Múzeum, a Néprajzi Múzeum illetve a Nemzeti Múzeum nyújtott segítséget. Mácsai Anetta