Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Molnár Gábor emlékhely Ajkán (Kovács Sándor)

fafaragó mester Bíró Mária rajztanár, festó'művész tervei szerint. Körösi arcképével és székely népművészeti motívumokkal díszített. Felirat: „ő a tudományok országában világpolgár volt, de sohasem felejtve, hogy magyar." 1999. V. 28-án az iskola fennállásának 20 éves évfordulója alkalmából avatták. Az alapanyagul szolgáló 100 éves tölgyet a Nefag Rt. adományozta az iskolának. Farkas Lajosné technikatanár koordinálta a munkákat. (Forrás: Gál Gábor iskolaigazgató írásbeli közlése. Levél a Magyar Földrajzi Múzeum archívumában) Nagykálló Körösi Csorna Sándor fa dombormű arcképével (70 X 45 cm.) Helye: Körösi Csorna Sándor Altalános és Alapfokú Művészeti Iskola aulája, Nagykálló, Korányi út 25., TordaiJános fafaragó népi iparművész alkotása. 2001. március 30-án avatták fel. Körösi Csorna Sándornak szentelt Magyarország térképét formázó mészkő emlékmű. Helye: Körösi Csorna Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola aulája, Nagykálló Korányi út 25. Felirat: Körösi Csorna Sándor 1784 - 1842. A főhomlokzat melletti kertben áll 2001. március 30-tól. Az iskola névadója emléke előtt tisztelegve minden második évben nagyszabású rendezvénysorozatot tartanak Körösi Napok elnevezéssel. (Forrás: Ráczné Gönczi Julianna könyvtáros tanár közlése. Levele a M FM archívumában) Kovács Sándor MOLNÁR GABOR EMLÉKHELY AJKÁN Molnár Gábor neves utazó, vadászíró halálának 25. évfordulója alkalmából fontosnak éreztem, hogy felkutassuk a Magyar Földrajzi Múzeum nagy magyar utazókat bemutató állandó kiállításán is szereplő Molnár Gábor Ajkán található emlékeit. A nem mindennapi életet élő író ugyanis gyermekkora gyakori tartózkodása helyszínét, nagyszülei lakóhelyét, Ajka városát, azon belül is a vadregényes csinger-völgyi bányásztelepet tekintette szülőföldjének, noha Budapesten született. A második elemit - a világháború hadikórház célú iskola igénybevételek miatt - nem a fővárosban, hanem Ajkán végezte, később pedig nyarair csingeri nagyszüleinél töltötte. Ezért emléktárgyait, brazíliai, mongóliai gyűjtéseit még életében Ajkán szerette volna látni, amit váratlan halála miatt már családja valósított meg. Utolsó akarata is az volt, hogy az alsócsingervölgyi kis temetőben helyezzék végső nyugalomra. Nagy hatást gyakorolt rám és az ifjúságra is nagy nevelő hatást gyakorolhat példájával Molnár Gábor emberi akaratereje, amely két momentumban is látványosan megnyilvánult. 1930-ban egy újsághirdetést olvasva nyílt meg előtte az út, hogy pár év borfiúskodás és mezőgazdászkodás után dél-amerikai expedíciós álmait megvalósítsa. Amikor két társa (Horváth Elemér muzeológus és Pusztay Lajos cipőbolt tulajdonos szponzor) betegség miatt a brazíliai expedíciót meg se kezdve a helyszínről távozott, ő nem futamodott meg, hanem bevette magát jóformán pénz nélkül az amazóniai dzsungelbe. Könyveiből, önvallomásaiból tudjuk, hogy szerette a magányt is, de az egyszerű emberek között, puritán környezetben is jól érezte magát. A gumicsapolók - akik közé pénzkeresés céljából beállt - rögtön maguk közé fogadták, amit mezőgazdász végzettsége mellett közvetlenségének és segítőkészségének köszönhetett. Két hónapot fazenda főnökként dolgozott, majd két hónap szabadsága alatt vadászott és gyűjtött a Magyar Nemzeri Múzeum részére. Majd, amikor - egy gyutacs hatástalanítási kísérletekor - szeme világát elveszítette, nem adta fel álmair, és sorra írta lebilincselő útikönyveit korábbi élményeiből, sőt már vakon megtett mongóliai útjáról is. Mindig új és újabb célokar rűzött maga elé s ezek adtak neki erőt a további élet küzdelemhez. így lett belőle közismert és közkedvelt útleíró. Ezért vettem fel levélben a kapcsolatot az ajkai Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidőközpont (ahova a helytörténeti gyűjtemény is tartozik) igazgatónőjével, Utassy htvánnéval. 2005. október 29-én Dr. Kubassek János társaságában Ajkára látogattunk, ahol a könyvtárban készségesen fogadtak minket. Az igazgatónő megígérte, hogy megküldi a Molnár Gáborról náluk fellelhető újságcikkek másolatait. Az ő közvetítésével és a múzeumi részleg munkatársainak - Pőczéné Varga Eva és Johannides Erzsébet segítségével aztán további emlékezőkhöz és emlékápolókhoz juthattunk el. Bejutottunk a Molnár Gábor nevét viselő speciális Általános Iskolába és a családdal kapcsolatban álló Gáspár János nyugalmazott középiskolai tanárhoz, helytörténeti kutatóhoz, Molnár Gábor első állandó kiállításának megren-