Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

ÉRTEKEZÉSEK - Tóth Csaba - Gyuric Ferenc: Mendöl Tibor és kortársai az Eötvös József Kollégiumban

Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 14. szám, 2005- — Magyar Földrajzi Múzeum, Erd MENDOL TIBOR ES KORTÁRSAI AZ EÖTVÖS JÓZSEF COLLEGIUMBAN A fiatal Mendöl Tibor életpályája és emberi vonásai Gyuris Ferenc - Tóth Csaba Száz éve született Mendöl Tibor, a hazai geográfia egyik legkiemelkedőbb alakja. A szarvasi gimnázium feltűnő tehetségű diákja 1923-ban nyert felvételt a Báró Eötvös Józsefi Collegiumba. Itt ismerte meg számos kiváló tanárát, későbbi jóbarátját. Collegiumi éveihez kötődik bécsi tanulmányútja és a hazai településföldrajz egyik úttörő munkájának, a Szarvas földrajzának megírása. A neves kutatóra és tanárra kevéssé ismert fiatalkori életpályájának felvázolásával emlékezünk. Mendöl Tibor a hazai földrajztudomány kiemelkedő, ugyanakkor halála óta méltatlanul elfelejtett egyénisége. Bár napjainkban a szakmai közvélemény lassan újból kezdi felfedezni munkássága jelentőségét, Mendöl szellemi hagyatékának valódi megismerésétől még távol járunk. Sajnálatos módon még inkább a feledés homályába vész a tudós emberi arca. Márpedig Mendöl Tibor életművének megértéséhez nem elégséges pusztán kutatói tevékenységének elemzése, fel kell tárnunk a művei mögött húzódó emberi sorsot is. Utóbbi szándék vezérelte e tanulmány elkészültét, elsősorban azért, mert az Eötvös Collegium tagjaiként a 100 éve született Mendöl Tibor személyében nemcsak a kutatóra, de egyszersmind az egykori collegistára is emlékezünk. Az a történet, amely a tehetséges geográfus és a Collegium kapcsolatáról szól, 1923 júliusában kezdődik. E hónap folyamán nag)' számban érkeztek gimnazisták által írott levelek Klebelsberg Kúnóhoz, a kor vallás- és közoktatásügyi miniszteréhez. A nyár dereka volt ugyanis az az időszak, amikor a tehetséges diákok benyújthatták felvételi kérelmüket a Báró Eötvös József Collegiumba. A leveleket először a miniszter kapta meg, aki a későbbiekben eljuttatta azokat a Collegium vezetőségéhez is. Klebelsberg miniszter úr, ha átolvasta a leveleket, találhatott közöttük egyet, melyben egy fiú a budapesti egyetem földrajz-történelem szakára jelenrkezett, és kérte felvételét az Eötvös József Collegiumba is. Ez a diák nem volt más, mint a szarvasi evangélikus főgimnázium egyik érettségizett tanulója, Mendöl Tibor Kálmán. A mellékletekből az is kiderül, a fiúnak minden alapja megvolt arra, hogy jelentkezzék a kiemelkedő oktatási színvonaláról ismert Collegiumba. Érettségi bizonyítványának másolata szerint színjelesen érettségizett, és a többi tárgyból is kitűnő előmenetelt tanúsított gimnazista éveiben. Ráadásul egy oklevél igazolta, hogy az 1922/23. tanévben Budapesten rendezett első országos középiskolai tanulmányi versenyen történelemből győzelmet aratott. Az egyetlen dolog, ami a levél olvasóját gondolkodóba ejthette, hogy miért akar egy gimnazista az egyetemen földrajzzal foglalkozni, miközben a mellékelt bizonyítványmásolatok mutatják, 14 és 18 éves kora között egyáltalán nem tanult földrajzot. Persze korábban tanult, de Mendöl ez irányú érdeklődése valójában még régebbre nyúlik vissza. Amint a tudós 1951-ben készült önéletrajzában írja, "még nem jártam iskolába, de olvasni már tudtam, amikor inkább játékszerűen kezdtem megbarátkozni a térképekkel. így szerzett topográfiai ismereteim alapozták meg földrajzi érdeklődésemet. " És hogy ez az érdeklődés nem gyermeteg kíváncsiság, sokkal inkább egy testében gyermek, szellemiségében viszont érett ember földrajz iránti vonzalma volt, tanúsítja egy térkép, melyet a gyermek Mendöl nem sokkal tíz éves kora után készített. A térkép a Szarvas és Budapest közötti közlekedési hálózatot ábrázolja, vasút- és közútvonalakkal, vízrajzzal, közigazgatási határokkal, a települések megnevezésével. Az alkotás bal alsó sarkában még méretarány és aránymérték is található. Hasonló igényességet tükröznek a fiatal Mendöl által írt útinaplók is. Ezek keletkezésével kapcsolatosan