Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

ÉRTEKEZÉSEK - Stencinger Norbert: Az 1684. évi érdi ütközet csatatér kutatásának tapasztalatai

Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 14. szám, 2005- — Magyar Földrajzi Múzeum, Erd AZ 1684. ÉVI ÉRDI ÜTKÖZET CSATATÉR KUTATÁSÁNAK TAPASZTALATAI ". ..Hamza bej palankaszi mezeje... ,fi Stencinger Norbert ÖSSZEFOGLALÁS A szerző a Magyar

2 Hadtudományi Társaság

3 Csata és Hadszíntérkutató Szakosztályának tagjaként érdeklődve kutatja az egykori csaták, ütközetek, összecsapások nyomait, helyszíneit. Az érdi helytörténet iránt érdeklődőként felmerült benne az 1684. július 22-én Bekri Musztafa által vezetett oszmán és Lotharingia Károly által irányított seregek között - az akkori Hamzabég, a mai Erd határában - lezajlott ütközet helyének behatárolása. Célja nemcsak a helytörténeti ismeretek bővítése, hanem ennek a hadtörténészek által még nem kutatott ütközetnek bemutatása a történelem iránt érdeklődőknek. A rendelkezésre álló források Az ütközet nem tartozik korának legjobban dokumentált történései közé, mégis a kutatás alatt sikerült olyan írott forrásokat és korabeli ábrázolásokat találni, amelyek nagy segítséget nyújtottak az események rekonstruálásában és a helyszín meghatározásában. A vizsgálatok során először az események kútfőit kutattam. Ezek közül kiemelkedett a török történetíró, Szilahtar

4 munkája, melyben részletesen ismerteti az 1684-es hadjárat eseményeit, és a szemtanú hitelességével foglalkozik a Hamzabég mellett lezajlott ütközettel is. A tudományos kutatás objektivitása és igényessége azonban nem tartja elegendőnek, hogy mindössze egy nézőpontból vizsgáljuk az eseményeket, ezért további leírások után kellett kutatni. Sikerült megtalálnom egy szemtanú visszaemlékezését, aki az ütközet második felére érkezett meg a csatamezőre. O volt Zsarnoczay' uram, az erdélyi fejedelem követe, aki azérr érkezett Lotharingiai Károly táborába, hogy elnézést kérjen gazdája

6 számára, amiért az nem támogatja a Szent Liga

7 csapatait Buda megvívásában. Az írott források mellett fontos, bár vitatott hitelességű dokumentumok a korabeli ábrázolások. Mivel célul tűztem ki a helyszín azonosítását, ebben fontos segítséget jelentenek. A rézkarcok, melyek a kor fényképei voltak és mivel könnyen lehetett sokszorosítani őket, nagyon sok ember számára mutatták be szemléletesen az eseményeket. Ezek a csataképek az információk három rétegét tartalmazzák az avatott szemlélő számára. A csatatérről készített tájképet, a terepidomokat, melyet térképszerűen ábrázolnak, valamint magának a csatának egyes mozzanatait, melyeket bemutatásra érdemesnek talál a veduta készítője.

8 A művész rendszerint egy magaslatról készítette el a képet: olyan helyről, melyről megfelelő áttekintése volt az egész tájról. Általában részletesen jelenítette meg az előteret és a belátható terület domborzati sajátosságait. A megjelenő településeket nem mindig méretarányosan ábrázolták, és előfordulhattak a valóságnak nem megfelelő részletek is. Ezen információk hitelessége akkor vizsgálható, ha megkeressük a szerző álláspontját és innen egyeztetjük az ábrázolást a tereppel. A terepidomok térképszerű rajzánál rendszerint a terület azon részei jelentek meg, amelyek az események szempontjából jelentőséggel bírtak, de perspektivikusan nem jól ábrázolhatók. Ez lehet folyók, utak vonalvezetésének, nagyobb települések szerkezetének bemutatása. A csata eseményeinek ábrázolása a csatarendet és a manővereket plasztikusan, látképszerűen ábrázolja. A katonák, fegyverek képe sem mindig arányos a jól láthatóság érdekében. Rendszerint azok az elemek, melyek felkeltették a művész figyelmét vagy az események szempontjából jelentőséggel bírtak, nagyobb méretűek és jobban kidolgozottabbak voltak.

9 Az ütközetek képi megjelenítései a kutató szem-