Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

ÉRTEKEZÉSEK - Dávid Lóránt - Kangúr Tibor — Várady György: Biharországból a Nílus vidékére: Kovács János (1816-1906)

tott hordalékkal a delta-vidék folyamatosan épül. E fejezet utolsó, nagyobb gondolati íve egy geológiai ismertető "... a kővé vált erdőről, mely a régi Memfisz és Szuez közt, mintegy 18 mérföld távolságra egy összefüggésben álló, a Níluson túl (...) szinte több mérföldre nyúló bosszú, keskeny terület. " Kovács János a megvizsgált területen több fafaj megkövesedett maradványát találta, melyből hajdani dús vegetációra következtetett. A Nílus második kataraktájánál megfeketedett, megüvegesedett gránitot talált. A jelenségnek kielégítő magyarázatát adni nem tudja, de úgy gondolja, hogy az részben "tűz befolyása által történt ". A második fejezet az olvasónak Egyiptom lakóit mutatja be, akiknek ősei "... nem Ázsiából, hanem Közép-Afrikából jöttek (...) De a mostani egyiptomiak annyiféle nép vegyületei, hogy szinte lehetetlen belőlük egy bizonyos typust alkotni. Koptok, arabok, négerek, törökök, görögök, örmények, olaszok s más népfajok vegyültek itt egy nép-chaoszszá"- jellemzi a nagymértékű etnikai keveredést. Az arab népességen belül két csoportot különít el, a beduinokat, amely "... egy mindent nélkülözni tudó nép, csak a szabadságát nem ..." és a fellahokat, amely viszont "... annyira szolga nép, hogy még mi utált európaiak is úton útfélen szabadon verhetjük őket". Egyiptom lakóiról nincs jó véleménnyel, mert "... általános a csalásra való hajlam (...) egy arab mellett sem mehet el az ember, a ki baksist ne kérne (...) az erkölcsiségre nem sokat adnak (...) a lopás nálok uralkodó szenvedély (...) a dologtalanságra igen nagy a hajlamuk ... ". A három hónapos hajóút során meggyőződött róla, hogy a legénység "... szükség esetén a nyers fűvel is beéri". Megbotránkozva tapasztalta, hogy a férfi nemet előtérbe helyező mohamedán hit miatt "... csupa állati életet él az egész női nem, s nem is áll nagyobb becsben mint nálunk a házi állatok. " Más, elvetemedett nőkről - nyilván prostituáltakról - megjegyzi, hogy bár számuk igen nagy és állandóan növekszik, a rendőrség ellenük nem lép fel. Okát abban látja, hogy rendszeresen adóznak, mely a város bevételének nem csekély részét adja. Beszámolójában több alkalommal is dicséri Mohamed Alit, aki modernizálta Egyiptomot, aki iskolákat építtetett, többek között "... Kairóban egy szép orvosi iskolát, hol a növendékek szállást, élelmet és havi fizetést kaptak. " A harmadik, az állatvilágot bemutató - valószínűleg Kovács János zoológusi szenvedélye miatt leghosszabb - fejezetben részben Európában is ismert, részben teljesen ismeretlen egyedeket, fajokat mutat be. A beszámoló utolsó része Egyiptom és a Nílusvidék növényvilágát jellemzi. A jelentés egy addig jobbára ismeretlen világot mutat be rendkívül színesen az olvasónak, melynek úttörő jellegén kívül külön is érdeme a magyaros észjárása, ízes-zamatos stílusa, jellegzetesen sárréti szóhasználata (U. Nagy I., 1988). Megállapíthatjuk, hogy Kovács János a korlátozott lehetőségek ellenére néprajzi, etnográfiai, állatnövény- és kőzetgyűjtésével, klimatológiai, antropológiai, a Nílus áradásával és a földműveléssel kapcsolatos megfigyeléseivel kiemelkedő érdemeket szerzett. Szerteágazó megfigyeléseinek eredményei korszakos jelentőségűek, hiszen a hajdani debreceni református kollégiumi diák, később tanár volt az első magyar kutató, aki természettudományos megfigyeléseket végzett a Nílus völgyében. Herr Professor Johann Kovács Az út kiemelkedő természettudományos eredménye ellenére igazi célját mégsem érte el. A gyógyíthatatlan tüdőbajban szenvedő, Tisza Domokos 1856. június 21-én meghalt {Tóth L., 1989-). Tanítványának halála után Kovács János elhagyta a geszti birtokot. A neves és népKovács János leányához írt levele - 1891. október 2. (Református Kollégium Nagy könyvtárának kézirata, 3232. jelzet alatt, Debrecen)