Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

IRODALMI FIGYELŐ - Tomka Szászky János: Magyarország első történelmi atlasza (ifj.Bartha Lajos)

révén számos kevésbé ismert utazó portréjával lettünk gazdagabbak és az ismertebbekről is újabb adatokkal gyarapodtunk. A sor a középkori párizsi egyetemen tanuló diákoktól királyaink családi kapcsolatain át ível egészen szabadságharcaink emigráns vezetőiig. Számunkra elsősorban azok az utazók érdekesek, akik publikációikkal is hozzájárultak a tudomány fejlődéséhez. A szerző a magyar utazók lexikonában is szereplő több magyar vagy Magyarországon járt utazóról gazdagítja tudásunkat. így a Kaukázusban őshazánkat kereső Ógyallai Besse Jánosról és az első Szahara kutató magyarról, Alvinczy Sándorról is új információkat kapunk. Megtudjuk, hogy a közhiedelemmel szemben nem Batsányi János, hanem Besse János írta az első cikksorozatot a magyar irodalomról franciáknak. A legtöbb tanulmány a Rákóczi emigráció tagjaival foglalkozik (//. Rákóczi Ferenc lakhelyeivel, feleségével, Sarolta-Amáliával, fiaival, Józseffel és Györggyel, József vizitációs apácává vált lányával, a leveleiről ismert Mikes Kelemennel, a naplóíró Szatkmáry Király Ádámmal, a francia huszárságot létrehozó Bercsényi Lászlóval), de találunk tanulmányt Batthyány Kázmérról, az 1849-es Szemere kormány emigráns külügyminiszteréről is. Külön értékesek egy francia kutató tollából - kompetenciája miatt - a Magyarországon járt francia utazók személyéről írortak (Tavernier drágakő kereskedő utazása, Jean-Baptiste Lemouton de Boisdejfre pesti egyetemi tanár életrajza). Több kuriózum számba menő érdekes eseményt, életutat, emléket, csodabogárnak számító személyiséget is bemutat a kötet (pl. a honfoglalás utáni magyar kalandozó hadjáratok burgundiai emléke, Mandelli Dávid Diogenész módjára élő magyar csavargó, Louis Tinayre hazánkba került, majd Madagaszkáron járt franciamagyar festőművész stb.). A kötetet a szerző személyes visszaemlékezése zárja, amelyben feleleveníti a gödöllői premontrei gimnáziumban töltött tanári éveinek élményeit. A szerző gyakran jár Magyarországon. Vácon Székelyhídi Ferenc felkérésére előadás sorozatot tartott a francia-magyar kapcsolatokról. Az ottani Városvédők és Városszépítők Egyesülete adta ki ezt a kis formátumú, de ízléses és tartalmas cikkgyűjteményt. Kovács Sándor Tomka Szászky János, 1751. MAGYARORSZÁG ELSŐ TÖRTÉNELMI ATLASZA Fordította, a tanulmányokat írta és szerkesztette Tóth Gergely és Török Enikő Képzőművészeti Alap Kiadó, Budapest, 2004. (60 oldal, 20 színes ábra.) A hazai térképtörténet-írás egyik régi adósságát törlesztette az Országos Széchényi Könyvtár két munkatársa, és a Képzőművészeti Alap Kiadó, amikor megjelentette az első magyarországi történelmi atlasz lapjainak hasonmás nyomatát, a latin magyarázó szöveg pontos fordítását és alapos tanulmányokkal világították meg a tétképsorozat kartográfiai és történeti hátterét. Tomka Szászky János (1692-1762), aki nem csak a győri, majd a pozsonyi evangélikus líceumok tanára, de emellett Bél Mátyás egyik leginkább önállóan gondolkodó követője (és munkatársa) volt, elsősorban nem kutatóként, hanem az ismeretek akkor korszerű átadójaként szerezte a legnagyobb érdemeket. Latin nyelvű világföldrajzát frankfurti és lipcsei kiadók is megjelentették. Magyarország történelmiföldrajzi ismertetése csak halála után (1781-ben) jelent meg, de egy 19 lapos magyar történelmi és közigazgatási atlaszát Pozsonyban már 1750-5l-ben kiadta. A most megjelent, kis album alakú munkában Török Enikő ismerteti Tomka Szászky életútját, műveit, majd Tóth Gergely a történelmi térképek forrásait nyomozza (7-13. old.). A 17-36 oldalakon talál1 1 1