Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

IRODALMI FIGYELŐ - Kovács Sándor: Erd oktatás- és neveléstörténete (Kéringer Mária)

Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 14. szám, 2005. - Magyar Földrajzi Múzeum, Erd IRODALMI FIGYELŐ Kovács Sándor: ÉRD ISKOLATÖRTÉNETE - A NEVELÉS FORMÁI ÉS SZÍNTEREI Szerkesztette: dr. Kéringer Mária Érd Város Önkormányzata, Érd, 2005. (Érdi Újság Helytörténeti Füzetek sorozat) 222 oldal, 11 táblázat, 82 illusztráció Az Érdi Helytörténeti Füzetek sorozat 6. köteteként Kovács Sándor Erd iskolatörténete című könyvét tarthatja kézben az érdeklődő olvasó. A szerző nem kis feladatra vállalkozott, hiszen több mint kétszázötven év oktatásának eseményeit tekinti át. A kezdetek megismerése volt a legnehezebb feladat, mivel az 1700-as évekből kis számú írott forrás maradt a kíváncsi utódokra. Szorgos munkája eredményeként sikerült összegyűjtenie a tanítók neveit. A 18. század egyházlátogatási jegyzőkönyveiből a tanulók számára és a tanító javadalmazására vonatkozó adatokat is megtudhatunk. A településnek az 1730-as évektől volt iskolája, ahol a diákoknak a legelemibb tudnivalókat oktatták: írást, olvasást, csekély számtani és bibliai ismereteket. Az elemi oktatás színvonalában minőségi változást a 19. század politikai, társadalmi változásai hoztak, amelynek legfontosabb mérföldköve az 1868. évi, Eötvös nevéhez fűződő népiskolai törvény volt. Ebben törvényi szinten, országosan egységes formában határozták meg az oktatás követelményrendszerét, valamint a szükséges feltételek biztosítását, amellyel az alsó fokú oktatási intézményeknek rendelkezniük kellett. A törvénynek Érden is jelentkezett a hatása, hiszen az iskolába járás kötelezővé tételével megnőtt a tanulólétszám. Ez a régi iskolaépület bővítését, majd új kialakítását tette szükségessé. A feltételek biztosításához a fenntartó község - erején felül - kölcsönöket vett fel. Érd iskolatörténetének jelentős - mondhatni forradalmi - változását az 1920-as, 30- as évek parcellázásai hozták. A megnőtt gyerekszám újabb épületek oktatási célra való felhasználását követelte meg, illetve új iskolaépületek építését eredményezte. Ezeknek a története a forrásokból, a képanyagokból, a még ma is élő diákok, pedagógusok visszaemlékezéseiből felidézhető volt. Az egyes iskolák történetét átfogó módon ismerteti a szerző, minden fontosabb eseményt, kötülményt megismerhetünk. Az 1930-as évekre új oktatási formák is megjelentek a közösség életében. Az elemi iskolák mellett a polgári iskolai képzés is beindult 60 tanulóval. Az 1923. évi létszám hamarosan megduplázódott, évről évre 10 15 % -nyi létszámnövekedés volt tapasztalható. Az 1940. évi új oktatási törvény további változást hozott az elemi oktatásban. A korábbi hat elemi nyolc ! KOVÁCS SÁNDOR I UrlU5 ERD ISKOLATÖRTÉNETE A NEVELÉS FORMÁI ÉS SZÍNTEREI osztályossá bővítése lehetővé tette az oktatás minőségi átalakítását. Bevezetése a fokozatosság elvén működött. Érden is évente vezettek be újabb 7. és 8. osztályokat,