Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 13. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1994)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Marosi Sándor: Prinz Gyula munkássága

Prinz Gyulap rofesszor előadást tart, a szegedi József Attila Tudományegyetemen (1957) lent KLEBELSBERG innsbrucki professzor kézikönyve, melyben az akkia és a búrban név bevonult, mint klímatörténeti fokozat. A napokban (értsük: 1972 elején) kezembe került egy svájci geológus munkája. Svájcban ma a gleccserek visszahúzódnak. Centiméteres pontossággal tudják mérni, hogy évenként mennyit vonulnak vissza. A gleccserek élnek. Útjaimon magam is mindvégig mértem a hóhatárokat, jégár ingadozások maradványait. KLEBELSBERG glaciológiájában ezeknek az értékét kiemelte. Az epirogén emelkedés kérdése megint másik eredményem. Közép-Ázsiának az egész nagy pajzsa, a Himalájától az Alatauig, egy nag)> tömb, amelynek a teteje lekopott, régi lapályos terület. Ez a peneplén (félsíkság) Közép-Ázsia jellemzi) vonása. Ennek pereme a Bolor. Csaknem velem egyidőben egy amerikai expedíció (Carnegiei) járt az én területemen. DAVIS, a vezetője és HUNTINGTON, aki a peneplént határozottan harmadkori letárolás eredményének tartotta. Akkor még nem jelent meg az én végleges jelentésem. Am ennek a peneplénnek a tetején ott láttam az OBRUCSEV angaráját, amely mint egy takaróformáció keletkezett Ázsia széles területein. En azt az angara réteget a peneplén tetején találtam. Erre vonatkozólag tessék megnézni a rajzaimat: a 3-4-5000 m-es tetőmagasság egy szintet jelent. A havasok ebből a szintbéü kimarások eredményei, abban folynak a jégárak. (30-40 jégárnak kellett nevet adnom.) Az angara rétegei a hanhai-formáció alatt általában földtani középkorúak. - Ez volt az ázsiai utazásom eredménye. " - zárja PRINZ a témakört. Khhez - TARDY JÁNOS államtitkár helyettes úr szoboravató beszéde előtt is - legalább annyit hozzátehetünk, hogy említett „rajzai", panoráma ábrái, tömbszelvényei rendkívül beszédesek, tartalmasak, szinte művésziek. CHOLNOKY JENŐ-ével vetekedők. Másrészt jelentősek folyóterasz-morfológiai és - LÓCZY nyomán - löszkutatásai is, s CHOLNOKY-ról az eljegesedett Koksal-tau egyik 6000 m-es csúcsát, LÓCZY mesteréről pedig a Dzsitim-tau hegylánc egyik 6000 m fölé magasodó csúcsát nevezte el. Tiszteletre méltó felvételező munkával, mostoha körülmények között is eredeti földtani, tektonikai, topográfiai térképeket szerkesztett, geológiai szelvények sokaságát készítette. Közép-ázsiai felfedező eredményei minden további helyi kutatásnak alapjául szolgáltak: nem csupán a kirgiz főváros egyik múzeuma őrzi ottani kutatásainak tárgyi emlékeit, s tanúsítja kirgíziai és kazahsztáni megbecsültségét, hanem a Tien-san feltárójaként nemzetközileg is méltán lett szaktekintély. Ettől a geológusi-geomorfokígusi felfedező munkásságától egyenes út vezetett leglényegesebb hazai földtudományi elméletének kidolPrinz Gyula, a szegedi József Attila Tudományegyetemen ( 1954)