Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 13. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1994)

MÚZEUMI HÍRADÓ - Írország előadás (Mácsai A.)

ilyenkor felidézni Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudósunk máig érvényes gondolatát: A kis nemzetek­nek a tudomány és a kultúra terüle­tén lehet és kell nagynak lenniük. A kínai tudós munkájához nem csak ösztönzést, bíztatást hanem konkrét szakmai segítséget is kapott múzeu­munkban. Megnyerő gesztusként há­láját úgy fejezte ki, hogy Kínában megjelent könyvét Érden, a helyszí­nen adta át, megtisztelő dedikáció­val. Fu Zhiliang kínai nyelvű könyvének hátlapján a szerző áll, Balázs Dénes érdi szobra, Domonkos Béla alkotása mellett. Balázs Dénes - Érd dísz­polgára - első nagy karsztkutató expedíciója Kínába vezetett 1958-59­ben. A dél-kínai karsztvidékek és barlangok feltárásában, leírásában olyan nemzetközi jelen­tőségű tudományos érdemeket szerzett a múzeumalapító földrajztudós, melyeket a mai napig elismeréssel emlegetnek a szakemberek a Fu Zhiliang és Li Sheng professzorok a múzeumban. Jobb szélen Katona Katalin az MTA munkatársa. Fotó: Boros Sándor távoli Kelet-Ázsiában. E megbecsülés visszasu­gárzik Érdre, s a kínai nyelvű kötet a világ leg­népesebb országában tudatosítja, nagy utazóink küzdelmei nem voltak hiábavalóak. Dr. Kubassek János ÍRORSZÁG, A RÉTEK SZIGETE A Magyar Földrajzi Múzeum április 20-i Múze­um Múzeumbarát Köri diaképes vetítésén a ked­ves látogatók Írországot, a rétek szigetét ismer­hették meg Giricz László előadásában, aki két hetet töltött el ezen a történelmi hangulatot árasztó szigeten. Az Európai Unióhoz csatlakozva természet­szerű az emberek igénye, hogy minél jobban megismerjék azt az Európát, melyhez csatlako­zunk, főleg ha egy hozzánk nagyon hasonló országról van szó. De miben is áll ez a hasonlé)­ság? A két kicsiny területű ország hosszú évszá­zadokig szenvedett idegen országok elnyomá­sától, de népe szívósságának köszönhetően túlélte a nehéz időket. Az idegen uralom azon­ban mély nyomot hagyott Írországon, hiszen ennek következtében ma már csak kevesen beszélik az ősi ír nyelvet. Azért minket is lehet valamiért irigyelni, hiszen nekünk legalább az anyanyelvünk megmaradt. Az elnyomásnak és az 1845-ös burgonyavész­nek köszönhetően sokan hagyták el hazájukat, s ma már 17 millió ír él az ország határain kívül, - főleg az USA-ban - vagyis majdnem ötször annyian mint az anyaországban. Sokan valósí­tották meg itt álmaikat. Az utóbbi időkben két amerikai elnök is volt köztük: John F Kennedy és Ronald Reagen. Nem véletlenül nevezik Írországot smarag­zöld szigetnek, hiszen a páradús óceáni éghaj­latnak köszönhetően egész évben zöldellő rétekkel találkozhat a turista. A tál alakú sziget négyötödét foglalja el Írország, mely függet­lenségét csupán 1922-ben nyerte el. Fejlődésé­nek köszönhetően ma már egyike a fejlett álla­moknak. Fő bevételi forrása a turizmus. Az ország népessége római katolikus vallású. Szent Patrick legendája még ma is elevenen él. Kiterjedt kolostori élet alakult ki, ír misszioná­riusok sokasága járta be Európát. Az előadást a gyönyörű diaképek mellett a kel­lemes ír muzsika tette igazán felejthetetlenné. Mácsai Anetta

Next

/
Thumbnails
Contents