Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 13. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1994)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Tengerészeti gyűjtemények Portugáliában (Lendvalné Tímár E.)

megkerülve Indiába érkezett (1498), s az Atlanti-óceánon átkelve Pedro Alvarez Cabrai elsőként kötött ki Brazília partjain (1500). Az afrikai felfedező utaknak nagyon jelentős, közvetlen gazdasági hatásai is voltak, hiszen ezek az eddig ismeretlen területek arany és rabszolgák beszerzési forrásaivá váltak, mely Portugália fokozatosan kialakuló világhatalmi pozícióját segítette elő. A tengerészek igen komoly navigációs, és földrajzi ismeretekkel rendelkeztek. Útjaikat a "Mindig tovább!" metódus jellemezte. Igen pontos térképekre, s korábbi, valós híradásokra támaszkodva fokról fokra haladtak előre. Ez, a Föld eddig ismeretlen területeinek megismerését szolgáló módszer egyedülálló, nemcsak a gyarmatosítás, hanem a felfedezések terén is. Útjaik sikere érdekében folyamatosan tökéletesítették hajóépítési és navigációs módszereiket, s az új adatoknak megfelelően térképeiket is. S mindezeken túl a már birtokukba vett területeket is gondosan feltérképezték, és helyrajzi vázlatokat készítettek. Hajózási, felfedezési sikereik záloga felkészültségük, tudatosságuk volt. A portugál felfedező utazások egyrészt kitágították a középkor emberének saját világáról alkotott képét, s igen jelentős, hogy az Atlanti-óceán déli szélrendszerének felderítésével megnyitották az utat az Indiai- és a Csendes-óceán felé. A portugál történelmi múlt tükrében nem véletlen, hogy az országban jelentékeny kultusza van a hajózásnak, a tengerészeinek. Könyvtárnyi szakirodalommal és gazdag önálló kiállítással rendelkezik e téma. A lisszaboni Tengerészeti Múzeum megalapításának évétől, 1863 óta e volt világhatalom tengerészettel, hajózással, a nagy földrajzi felfedezésekkel kapcsolatos emlékeit gyűjti egybe. A múzeum alapítója, I. Lajos király, majd a lelkes és gyűjtő Henrique Maufroy de Seixas (1948) jóvoltából a kiállítás anyaga igen gazdag. A látogató - belépve a múzeumba - a legnagyobb felfedezők, hajósok monumentális szobraival találja szembe magát. Élethű, a felfedezők, hajóskapitányok kíváncsiságát, és eltökéltségét árasztó szobrok és freskók történelmi arcképcsarnokként elevenítik meg az ország virágkorát jelentő időszakot. A kiállítás két emeleten, hosszú termeken keresztül kíséri végig a hajózási technika fejlődését nagy méretű, igen látványos, és gondosan kimunkált hajómodellek segítségével, elkezdve a karavelláktól, egészen napjaink tengeralattjáróinak, ill. repülőgép anyahajóinak bemutatásával. Láthatóak különböző korokból származó hajózási műszerek, az első sextánsok, iránytűk, és nagyértékű régi térképek, vagy másolataik. Megtekinthető annak az 1519-ból származó térképnek a másolata, mely már Brazília és Afrika partjait is feltünteti. A Portugál Földrajzi Társaság impozáns épületében a volt portugál gyarmatokról származó gazdag néprajzi, földrajzi kiállítás található. Különböző szertartási tárgyak, termékenység szobrok, a mindennapi életben használt eszközök adnak képet a távoli országok kultúrájáról, vallási, kultikus, temetési szertartásairól. A galériaszerűen berendezett kiállítást iskolai csoportok is látogatják, ahol igen színes képet kap a diák az egykor Portugáliához tartozó területek életéről. A néprajzi kiállítás aktualitását adja az a tény is, hogy napjainkban a feszültségterhes politikai légkörű, volt gyarmati országok területéről sokan érkeznek Portugáliába a letelepedés szándékával. Mindkét kiállítás bizonyítéka annak, hogy Portugáliában az ország életét meghatározó tengerészeinek, hajózásnak, s az ehhez szervesen kapcsolódéi földrajztudományoknak milyen elismert helye van a szakmai köztudatban, és a portugál ember mennyire érdeklődik, és ragaszkodik e történelmi múltból táplálkozó hagyományokhoz. Lendvainé Timár Edit