Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Tóth Imre: A Szegedi Tudományegyetem földrajzi tanszékeinek működése 1921-től 1964-ig
Prinz Gyula előadások évfolyamokra bontva folytak, ekkor alakították ki valamennyi szak tantervi órafelosztását, a szigorlatok rendjét, továbbá az érvényes órarendeket is. A felsőoktatás átszervezésével kivált a Szegedi Tudományegyetem kötelékéből az orvostudományi kar és ettől kezdve önálló Orvostudományi Egyetemként működött (ma: Szentgyörgyi Albert Orvostudományi Egyetem). A reform nem bizonyult tartósnak, hiszen az 1950ben hozott új intézkedések megszüntetlek a biológiaföldrajz szakpárosítást, ugyanakkor bevezetésre került a földrajz-földtan szakpárosítás. Ennek a szakpárosításnak a létrejötténél bábáskodott a már korábban is említeti Koch Sándor, valamint a kiváló negyedkor-kutató, geológus Miháltz István professzor. 1954. december 3-án került sor Prinz Gyula: „A városmorfológiai felvétel alapvetése" című tudománydoktori értekezésének nyilvános vitájára. A hosszan tartó vita után az opponensek egyhangúlag javasolták a „földrajztudományok doktora" fokozat megadását a 72. évét betöltött professzornak. Két héttel később bensőséges ünnnepség keretében ünnepelték a fővárosban Prinz Gyula professzor tudományos és felsőoktatási működésének 50. évfordulóját. Érdemes idézni a Magyar Földrajzi Társaság díszközgyűlésén a Bulla Béla által elmondottakat: „... csodáltuk töretlen munkalendülctét, ... szellemének mindig eredeti, néha talán első pillanatra meg is hökkentő sziporkázását, de ...megtanultuk t hinni a tudományos kutató- és oktatómunka szépsé ben, a tudós és a tanár munkájának elhivatottságába A Magyar Népköztársaság Elnöki Tana 04-9/11/954. sz. alatt Princz (!) Gyulának érden és eredményes munkássága elismeréséül a Munka i demrend kitüntetést adományozta, Budapesten 19 december 14. napján, amelyet Dobi István, az Ein Tanács elnöke és Darabos Iván, ugyanazon szerv title, hitelesített aláírásával. Sajnálatos, hogy még a kitűntél nevét sem írták pontosan! Elhelyezési gondokkal és más álproblémával igyek tek indokolni a felsőoktatás akkori vezetői, hogy tanulmányai II. évét abszolváló földrajz-földtan szak hallgatókat átirányítani igyekeztek más szakterületre, egyetem vezetői által felajánlott lehetőséget nem, elk ben a történelem szakpárosítás felvételét határozták szóbanforgó hallgatók. így több éves szünel után isn megindult Szegeden a földrajz-történelem szakos ki zés. Ugyanakkor a végzős földrajz-geológia szakos nagy várakozással tekintettek közelgő elhelyezésük e Később az élet igazolta ennek a szakpárosításnak - ily formában - oktatási rendszerünkben való tarthatatl helyzetét. A Magyar Földrajzi Társaság 79. közgyűlésén beszámoló elnök is foglalkozott - betegség miatt Miki Gyula titkár olvasta fel végül - a szegedi egyelem létesítendő gazdasági földrajzi lanszék szükségesség vei. Ugyanakkor síkra szállt, hogy az egyetemi oktat éghajlattani része a földrajzi intézet keretében nyerji megszervezést. Az egyetemen tovább folytatódott az átszervezés, íj került sor egy „új" szakpárosítás, a biológia-földra ismételt bevezetésére. 1955 őszén érkezett meg a Földrajztudományi Kuta Intézetből Ballá György, aki azonnal bekapcsolódolt ; oktatásba. 1956 októberét követően tragikus esemény* szintere lett az ország, így a tanév is igen vontatolt; indult be. Jelentős személyi változásokra került sor mir a rektori, mind a dékáni vezetésben. Az új rektor Gregu Pál professzor lelt, míg a dékáni székben közel ef éviized után ismét geográfust üdvözölhettünk Wagm Richárd személyében. 1958. január 15-évcl nyugdíjaz!; a 76 éves professzort, Prinz Gyulát, Változások Prinz Gyula nyugdíjazása utá (1958-1964) A földrajzi intézet életének egy újabb szakasza záru le, hiszen az évtizedek óta meglévő, zömmel termesze földrajzos irányzat után, bizonyos értelemben gazdaság földrajzos vezetés kerül élre Korpás Emil tanszékvezető megbízásával. Az oktatói kar további színesítését jelet tette, hogy a földrajztanítás módszertanának oktatás, ebben az időszakban Székely András látta el. Székely András gyors távozása után egy újabb bud; pesti geográfus nyert kinevezési Szegedre Láng Sándc személyében, aki egy személyben látta cl a leíró termt
