Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

MÚZEUMI HÍREK - Cholnoky-emléktábla avatása Budapesten (Puskás K.)

tükröződik a más népek iránti érdeklődés, egye­dülálló harmóniát alkotva a természet iránti ra­jongással. Déchy Mór utazásaival közcélokat szolgált. A Kaukázus feltárásában vállalt úttörő szerepe, hét expedíciója a tudomány iránti áldozatkészség ma is lelkesítő példája. A Magyar Földrajzi Társaság archívumában megmaradt levele bizonyítja, milyen önzetlenül járult hozzá anyagilag is a Társaság működésé­hez. Saját személyét soha nem állította közép­pontba. Déchy Mór a hazai természetvédelem egyik első apostolaként szorgalmazta nemzeti parkok felállítását. Európai és amerikai példákra hivat­kozva érvelt a természet értékeinek megmentésé­ért. S bár kéziratainak jelentős része a második világháborúban elpusztult, életműve nem sem­misült meg. Hosszú évtizedek hallgatása után a Magyar Földrajzi Társaság 1984-cs, Kaukázusban rende­zett vándorgyűlésén került először a szakmai érdeklődés fókuszpontjába. Akkor született a gondolat, hogy Magyarországon egyszer szobrot kell állítani a híres utazónak. A nyersanyaghoz és öntéshez szükséges anya giak előteremtésében önzetlen segítők járultak hozzá az ügyhöz. Külön köszönet illeti a Miskolc Alpin Klubot, személy szerint Kisgyörgy Ádámot, dr. Balázs Dacskő Oszkárt, Csikós Józsefet, dr. Nagt Sándort, Devescovi Györgyöt, Dura Lajost, a Bau­mark Kft.-t, valamint az Országos Testnevelési ét Sporthivatalt, továbbá a Budai Alpin Klubot. A szobor az eddigiekhez hasonlóan nem a költség­vetés terhére készült el, hanem társadalmi Össze­fogás eredményeként, egyéni adományokból szü­letett. A művész nem kapott tiszteletdíjat remekmű­véért! Déchy Mór áldozatvállalásának és szelle­miségének példája ma sem halt ki az emberekből A szoboravatás előzményeihez hozzátartozik hogy a Sóskúti Bánya ismét önzetlenül biztosított; a talapzathoz szükséges mészkövet. A szoborava­tás feltételeit az eddigieknél nehezebb gazdaság helyzetben, mostohább körülmények között is sikerült biztosítani. Sok-sok reménytelennek tű­nő kilincselés, idegőrlő utánajárás eredménye­ként bizonyosodott be, a csalódások jégverése sem dermcszthetik meg a segíteni akarást, hc nemes ügyről van szó! Dr. Kubassek fánot CHOLNOKY-EMLEKTABLA AVATÁSA BUDAPESTEN Cholnoky Jenő (1870-1950) 1919-ben költözöl! csa­ládjával Budapestre, miután Kolozsvárról több tanártár­sával együtt kiutasították. Egy ideig Lóczy Lajos fogadta be otthonába, majd 1920 novemberétől 1950-ben bekö­vetkezett haláláig lakása a Gyulai Pál utca 1. számú házban volt. A tudós egykori lakóházán 1993. június 4-én rövid ünnepség keretében avatták fel azt az emléktáblái, melynek kivitelezését az ELTE TTK, a Tóvárosi Önkor­mányzat és a Magvar Földrajzi Múzeum támogatta. A hatalmas márványtábla Szilasi László érdi kőfaragó műhelyében készült. Felkerüli tá a - Balatonfüredről ismert - Cholnokyt ábrázoló dombormű, mely Domon­kos Béla szobrászművész alkotása. A megjelenteket dr. Kubassek János, a Magyar Föld­rajzi Múzeum igazgatója köszöntötte, majd dr, Kling­hainmer István, az ELTE Térképtudományi Tanszék vezetője leplezte le a láblát, és ünnepi beszédében felidézte a nagy tudós életútját. Dr. iXcmcrkényi Antal, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára Cholnoky profesz­szomak a Magyar Földrajzi Társaságban betol lőtt vezető szerepéi méltatta. Ezt követően koszorút helyezlek el a Magyar Meteorológiai Társaság, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, továbbá más szervezetek képvi­selői. Végezetül itt mondunk köszönetet Domonkos Béla szobrászművésznek, hogy domborművét ellenszolgálta­tás nélkül felajánlotta, továbbá Bogdán Istánnak, az Energia Kft. igazgatójának és munkatársainak, id. Szilas László kőfaragó mesternek, akik a tábla helyére kerülésé nek technikai munkálatait végezték el. Puskás Katalii

Next

/
Thumbnails
Contents