Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Korai magyar telepesek Új-Zélandon. Adalék. (O. Hughes)
Ami Rácz [János] István személyéi illcli, róla l-'ouhy ashburtoni rendőrőrmester 1909-ben a következő feljegyzést készítette 3 : „[Rácz] elmondta, hogy Csongrádon, Magyarországon született 33 évvel ezelőtl. Nyolc évvel ezelőtt az USA-beli Ohióba ment és kb. 3 évet töltött ott. Azután San Franciscóba, majd Vancouverbe költözött, és közel kél évig maradt ezeken a helyeken. Azután Sydneybe, majd 3 és egynegyed éve Wellingtonba ulazott. ÚjZélandba érkezése után egy lenüzemben dolgozott Alfredtonban, majd a Déli-szigetre jöll. Fgy ideig szántást végzett Sheffieldben és Maylícldben (Canterbury)..." Rácz tehát 1901 körül hagyta el Magyarországot és 1906-ban érkezett Új-Zélandra, korábban, mint azt dr. Balázs vélte. Fouhy őrmester szerint Rácz „kitartó energikus fiatalember, aki idegen léiére jól beszél angolul", s aki Tuataperébcn 1909. december 7-én kelt levelében új-zélandi honosítását kérte'. (A Magyar Szó 1992. októberi számában megjelent a levél befejező részének fotómá sol ata.) Az idő táji Rácz István már kevéssel több mint négy éve élt Új-Zélandon, de a honosítást még nem kapta meg. Levélbeli érdeklődésére azt válaszollak: ..under consideration" (megfontolás alatt). Két-három hónap múltán, amikor honosság esetén földhöz juthatott volna, ismét sürgette az ügyel, de ugyanazt a választ kapta. Frre elkeseredetten írta: „meg kell kapnom a papin nem akarok nemkívánatos személy lenni!". Ahogy Balázs dr. beszámolt róla, 1911-ben Rácz három rokoni családja települt ki Új-Zélandra: Kotlát, Sziveik és Kókay. Nekik már 1912-ben sikerüli földhöz jutniok, és kemény munkával elismerési szereztek maguknak, de az új-zélandiak közösségébe való beilleszkedésük nem volt könnyű. Balázs dr. említi, hogy Szivák József Öngyilkos lelt. Szivák halálának körülményeiről tájékoztat az a halottkém! jelentés, amely az új-zélandi Nemzeti Levéltárban található 6 . Eszerint Szivákot a megelőző évben letarolt őserdő a korai magyar telepesek birtokán (1910-es években készült fénykép) Tuataperébcn féltő gonddal őrzik az első magyar telepesektől megmaradt eszközöket, emlékeket súlyos influenza támadta meg, és utána csak könnyű munkát bírt végezni. Depressziós állapotba került, azt hajtogatta: „nem állnak szóba velem nemzetiségem miatt". A halottkém szerint főbe lőtte magát 1924. május 6-án (s nem 1922-ben, mint ahogy arról Balázs dr.-t Tu a 1 a perében táj ékozt a t ták). [Az új-zélandi cikkíró ezután lájékoztat arról, hogy Csongrádból az 1920-as, 30-as években is érkeztek magyarok Tualaperébe. 1 Végezelül egy érdekesség. A Rácz-család egyik leszármazol íja, Mike Racz belekerült a rekordok Guinness könyvebe. 1986-ban az Invercargillban megtartott Osztriga Fesztiválon 100 darab osztrigát 2 perc 42,74 másodperc alatt sikerült felnyitnia. Owen Hughes Wellington. Új-'/.é land J E G Y Z E T E K 1. Ez a becslés az alábbi forrásműveken alapszik: R. A. Rocliore; From Europe to New Zealand. An Account of our Continental European Settlers. - Wellington, A. 11. and A. W. Reed, 1951. p. 66: David McOill: The Other New Zealanders. - Wellington, Mallinson Renda], 1982. p. 76. 2. Department of Statistics, Wellington. New Zealand Census, 1921. Part 3. Birthplaces, pp. 27, 29. .i. National Archives: File IA1 1909/716. Letter from Sgt. A. W. Fouhy, re S. J. Rat-/., application for naturalization. 4. Rácz István egyike volt annak a félmillió magyarnak, akik 1899 és 1914 között kivándoroltak az Egyesült Államokba. Kétharmad részük 30 év alatti férfi volt. Forrásművek: Paula Benkarl ..Hungarians", pp. 461-471. In: Harvard Encyclopedia of American Ethnic Groups. - Cambridge, Massachusetts, The Belknap Press. 1 980; J. Gould: European intercontinental emigration 1815-1914: patterns anil causes". - Journal of European Economic History. Vol. 8. pp. 593-679. and Vol. 9. pp. 267-31 5. 5. National Archives: File [Al 1909/716. Letter from Stephen John Rácz, December 7, 1909. 6. Natonal Archives. File JCOR 1924/480. Depositions on the death of Joseph Szivak, Tuatapere, 8 May, 1924. 7. Evening Post, IS July, 1987. p. 1. Oyster record.
