Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Iskolanévadás Érden (KowysS.)

1S%0L

(

A

(

H

(

È

(

V

<

A

C

D

(

AS <&B<p

c

E

<

H Évtizedes múzeumpedagógiai törekvéseink gyümölcseként is felfogható, hogy városunk egyik iskolája a magyar utazók köréből választott nevet magának. Az Érd-Parkvárosban található 7. számú Altalános Iskola Wi. április 14-16. között rendezett háromnapos, nagyszabású, példaértékű ünnepség keretében Körösi Csoma Sándomevél vette fel. Az iskola kiváló magyar nyelv- és irodalom szakos pedagógusának, Donkó Ignácnénak nevéhez fűződik a kezdeményezés. Az ösztönző, szervező munka javarészét is ő végezte a diákság és a tantestület széles körének bevonásával. A diákok körében megpályáztatott nevek (Mátyás király, Körösi Csoma) közül - akikről tablót, naplót kellett készíteni - a székely őshazakereső került ki győztesen. Ebben talán nem kis része lehetett a múzeum által biztosított anyagoknak és annak a ténynek, hogy Donkó Ignácné Erdély szülötte, aki maga is szívvel-lélekkel tudta tanulóit az ügy mellé állítani. Rajta kívül elismerésre méltó munkát végeztek a névadó ünnep sikere érdekében Szabóné Bánpataki Márta fóldrajztanárnő, Hernádi Beáta, Juhász Mihályné és Hornyák Anita. Maitz Ferenc iskolaigazgató mindent megtett annak érdekében, hogy munkájukhoz, különösen a kiállítás megrendezéséhez az anyagi feltételeket biztosítsa. Az iskola folyosóinak falain Kubassek János Nyugat-Tibetben készített, Körösi Csorna vándorlásának útvonalát bemutató fényképfelvételeinek nagyításait helyezték el. Az aulában Donkó Ignácné szervező munkájának köszönhetően értékes műalkotások, erdélyi művészek adományai nyújtanak esztétikai élményt, igazi erdélyi hangulatot keltve. Macskássy Izolda festőművésznö férfi és női kopjafák virágzását, tündöklését ábrázoló festménye, P. Emődi Etelka székelyföldi témájú festményei Csoma szülőföldjének légkörét árasztják. Még a kolozsvári születésű Szervátius Tibor \% megtisztelte egyik alkotásával az intézményt. A fő helyre Bocskay Vince szovátai szobrászművész alkotását, egy művészi gonddal faragott kopjafát állítottak fel, ahol ezentúl rendszeresen elhelyezheti az iskola diáksága a tisztelet és a megemlékezés virágait. A három nap programja tematikusán igen gazdag, változatos, didaktikailag céltudatosan megtervezett volt. Az első nap előadóülésre került sor, ahol több külföldi és hazai vendég kapott lehetőséget Körösi Csornával kapcsolatos gondolatai kifejtésére. Délután az iskola apraja-nagyja a múzeumkertbe vonult és megkoszorúzta az őshazakutató tibetológus utazó érdi szobrát. Itt Kubassek János múzeumigazgató mondott beszédet. A második nap a kiállítások megnyitásának napja volt. Az iskolatörténeti kiállítást Lengyel Sándor, az iskola első igazgatója, a Körösi Csoma Sándor életét bemutató állandó iskolatárlatot pedig Kubassek János nyitotta meg. Délután Kóka Rozália bukovinai székely mesedélutánjára került sor. A harmadik napon zajlott a névadó ünnepség. Az alapító okiratot Harmat Béla polgármester, az iskolazászlót Domokos Gyula, a Domi Tours ügyvezető igazgatója, az iskola hajdani diákja nyújtotta át Maitz Ferenc iskolaigazgatónak. Harmat Béla beszédében kiemelte, hogy Csoma példájából erőt meríthetünk a mindennapok Himalájáinak legyőzéséhez. Kubassek János diaképek és személyes élmények tükrében idézte fel a székely vándor életútjának főbb helyszíneit. A programok sorából nem hiányzott az iskolai szellemi vetélkedő és a táncház sem. A névadó ünnepség alkalmából az iskola újságíró szakköre színvonalas különkiadást jelentetett meg Hernádi Beáta szakkórvezető Beke György író felavatja Körösi Csoma Sándor kopjafáját, melyet Bocskay Vince szovátai szobrászművész alkotott tanár irányításával. A lap közötte a Körösi Csoma rajz- és irodalompályázat nyerteseinek számos alkotását, illetve névsorát. A hagyományápolásban az alábbi diákok értek el kiemelkedő sikereket: Miklós Regina, Peszeki Orsolya, Szélpál Melinda, Mészáros Anna, Nagy Éva, Juhász Barbara, Balogh Timea, Barton Miklós, Pavelcsák Csaba, Balogh Ágnes, Dudás Krisztina, Horváth Mónika, Sipos Cecilia, Király Barbara, Csala Tamás, Futár András, Koch Róbert, Pá/fi Norbert, Nemes Péter és Gaál Marianna. Az újonnan választott név Körösi Csoma szellemében a jobb munkára és tanulásra kötelezi az iskola tantestületét és diákságát. Miként azt Kubassek János is hangsúlyozta kiállításavató beszédében: a névválasztás szerencsés volt, hiszen Körösi Csoma Sándor nem mindennapi egyénisége számos tantárgy tanulásához adhat ösztönző erőt (földrajz, történelem, nyelvek, testnevelés) és erkölcsi nevelő hatása is felülmúlhatatlan. Körösi Csoma szellemi kincsesbányájának kiaknázása folyamatos, tudatos munkálkodást igényel. Kovács Sándor 79