Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)
ÉRTEKEZÉSEK - Bakó Botond: Fenichel Sámuel életútja és emlékei Nagyenyeden
összesen 2460 tétel, valamint félezer körüli fénykép és tárgyi duplum a Magyar Néprajzi Múzeumba került, míg a zoológiai gyűjtemény nagy részét a Budapesti Természettudományi Múzeum vette át. A gazdag néprajzi és állattani gyűjtemény kisebb része Nagyenyedre került, példázva Fenichel Sámuel szülővárosa és alma matere iránti tiszteletét. Az 1909-ben megjelent „Nagyenyed város kulturális képe" c. ismertető füzetben a következőket olvashatjuk a kollégium tulajdonába került gyűjteményről: „Néprajzigyűjtemény. Gyűjteményi őr: Szilády Zoltán dr. Az intézet legfiatalabb gyűjteményét alapította Lázár István és Szilády Zoltán tanár 1904-ben. A keleti szárny első emeletén egy teremben van elhelyezve, illetőleg összezsúfolva. Érdekes sok szép hímzés s egyéb, már alig kapható tárgy mellett Erdély régi tűzhelyeinek sorozata, s Fenichel Samu hagyatékából vagy 100 clrb. ausztráliai tárgy. " „ Természetrajzi gyűjtemény. Gyűjteményi őr: Szilády Zoltán dr. Egyebek mellett figyelemre méltó a szohodoli barlangban talált ősmedve csontok; több rovartípus biológiai csoportja, az a szekrény, amely a trópusi állatokat tartalmazza, az a két kis dobozban levő néhány trópusi lepke példány, amely Fenichel Sámuel, volt intézeti növendék, ausztráliai utazó emlékét őrzi. " A kollégium tanárai állal nagy gonddal kezelt gyűjtemény 1944-ben, amikor a háború áthaladt a városon, megsérült és egy része elkallódott. Később az államosítások után - az 1950-es években - a múzeumot leválasztották az iskoláról. A néprajzi anyagot a református vártemplom Bethlen Gábor kastélya részében helyezték el a Történelmi Múzeumban, míg a biológiai anyag a Természettudományi Múzeumban, az iskola első emeletének jobb szárnyában található. Az eredetileg együttesen kezelt Fenichel-gyűjtemény tehát jelenleg kél különálló múzeumban van elhelyezve. Az új-guineai néprajzi és művészeti tárgyak számát a múzeumi kiadvány kb. 40-re becsüli, amelyből 38 darab bizonyíthatóan Fenichel gyűjtéséből származik és 1950lől szerepel a múzeum leltárában. Amikor Szebenben, a Bruckental Múzeumban az 1960-as években egy nagy etnográfiai kiállítást terveztek, a legértékesebb új-guineai tárgyak közül ötöl kölcsönkérlek. Ezek a tárgyak azóta sem kerültek vissza. Állítólag megjárták a kolozsvári múzeumi raktárt, Bukarestet, Tumu Severint, talán Constan|át is. A Nagyenyeden meglévő gyűjteménynek kb. a fele fegyverekből áll (lándzsák, nyilak), de vannak különféle munkaeszközök, háztartási tárgyak, zeneszerszámok, díszek stb. Az. új-guineai zoológiai gyűjtemény a Természettudományi Múzeum állandó kiállításának részét képezi a kollégiumi épület jobb szárnyában. Fenichel Sámuel ismeretlen festőtől származó portréja alalt két dobozban látható az ide került cnlomológiai (rovartani.) gyűjtemény. Fenichel neve alalt 24 lepkefaj (Lepidoptera). 17 bogárfaj (Coleoptera) szerepel, valamint egyetlen paradicsommadár (Paradise rubra). A teljes darabszám: 32 lepke, 28 bogár és egy madár. 1 " Fenichel emlékének ápolása Fenichel Sámuelről nem sokszor emlékeztek meg Erdélyben. Lőrincz László ny. nagyenyedi muzcok')gus, Fenichel életművének kitűnő ismerője, többször megpróbálkozott azzal, hogy a román köztudatba is belevigye a kollégium volt diákjának értékes munkásságát. 1965-ben a romániai múzeumok tudományos ülésszakán előadást tartott „Részletek Fenichel Sámuel, Új-Guinea kutatójának életéből" címmel. 1981-ben „A civilizáció története Romániában" c. nagyszebeni szimpóziumon szintén előadást tartott „Fenichel Sámuel nagyenyedi kutató élete és munkássága" címmel. Több cikke is megjelent a helyi „Unirea" (Egyesülés) c. lapban és máshol. A román nyelvű szakfolyóiratok közül kiemelést érdemel a gyulafehérvári „Apulum" c. régészeti, történelmi és néprajzi folyóirat, mely mindmáig a legrészletesebb és legalaposabb tanulmányt jelentette meg Fenichel éleiéről és munkásságáról. „Egy idegen etnográfiai gyűjtemény az enyedi történéli múzeum tulajdonában" címmel (PLESA-TAKÁCS 1976). A magyar nyelvű lapok közül a Korunk és a Hét folyóiratok munkatársai is több alkalommal megemlékezlek Fenichel Sámuelről. Itt kiemelést érdemel Benedek Zoltán nagykárolyi földrajztanár, aki elsősorban a tasnádi születésű Bíró I-njos életművének feldolgozásával alkotott maradandói (BENEDEK 1979a), de ennek kapcsán Fenichel életútját is felderítette és publikálta (BENEDEK 1979b). Fenichel Sámuel halálának 100. évfordulója alkalmából számos megemlékezés történt. 1993 márciusában Győrji Dénes, a kollégium épületében tevékenykedő dokumentációs könyvtár igazgatója cikket jelentetett /I nagyenyedi dokumentációs könyvtárban őrzött, Fenichel Sámuelt ábrázoló, 1893-ból származó fénykép xerox-másolata
