Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

ÉRTEKEZÉSEK - Bernard Le Calloc'h: Kőrösi Csoma Sándor Egyiptomban. I. rész

Alexandria térképe 1820 körül 1820-ban négy konzulátus működölt Alexandriában, az angol, a francia, az osztrák, a svéd-norvég. Az angol és a francia egymás mellett voltak, az osztrák konzulátustól délre, ott ahol a földnyelv, amelyen fekszik a város, szélesedni kezd. Az osztrák konzulálussal ellenkezőleg nem a lenger felé néztek, hanem az akkoriban még teljesen romos állapotban levő hosszú, négyszögletű térre, ahol a tevepiac volt. A térre - meidanra - néző kis házban helyezték el a svéd-norvég konzulátust, melyet három évvel azelőtt nyitottak meg. A európaiak az alexandriai partraszállásukat követően a frank negyedben jelentek meg, és igyekeztek kapcsolatot teremteni honfitársaikkal. Nehéz megítélni, hogy milyen voll az élet e különleges városrészben. Az egykorú tudósító szerint „tele van a frank negyed naplopókkal, akik egész nap üres beszélgetéssel ölik az időt. Sok köztük a kalandor, aki elég vakmerő* ahhoz, hogy a pestissel szembeszálljon... annyi a frank Alexandriában, hogy a város egy kicsit európainak látszik, szerintem túlságosan sokan vannak" {MONTULE1821). Az európaiak legtöbbje azonban dolgos munkásember volt, mini Schäffcr. Tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a város fejlődéséhez. „Az egyiptomi frankok közül az első helyre teszem a mesterembereket, akik ide hozták a munkaszeretetet, a kézművesek ügyességét és becsülelél" írták a francia utazók (MIC/ÍAUD et l'OUJOULAT1831). Miért utazott Csoma Egyiptomba? Körösi Csorna Sándor 1825. január 28-án Kennedy századoshoz intézett híres levelében kijelenti: „Szándékom volt Alexandriában vagy Kairóban időzni arab tanulmányaim gyarapítása végett, melyekre már Európában szert tettem" (DUKA 1885). Tehát kétségleien, hogy azért utazott Egyiptomba, hogy azokat a kutatásait folytassa, melyeket nem tudott Isztambulban megkezdeni. Azt gondolta, hogy Isztambulban sok olyan arab könyvre, vagy kéziratra bukkanhat, melyek értékes útbaigazításul szolgálhatnak a magyarok őstörténetére vonatkozóan. Feltehető, hogy ezért is tanult arabul Göllingenben. Csoma úgy vélte, hogy a régi időkben az arab utazók, kereskedők, földrajztudósok, irodalmárok, történészek leírták azokat az idegen népeket, amelyekkel érintkeztek. Minden bizonnyal elbeszéllek e népekkel való találkozásaikat, és ha ez valóban így van, a tanúságuk nagyon fontos. Ismeretes, hogy a magyar honfoglalás előtti századokban az arabok néha békés, néha háborús viszonyban voltak a mellettük élő népekkel és törzsekkel, amiből arra is következtethetünk, hogy ismerték a magyarok őseit. S ha valóban ismerték, kizárt dolog, hogy nem írtak volna róluk. Nyugaton akkoriban kevés arab forráshoz jutottak a szakemberek. Számos író nevét ismerték, de műveiket nem fejtetlék meg. Csoma Isztambulban bizonyára nagyon sok anyaghoz tudott volna hozzájutni, ha ott maradhatott volna, de feltételezése szerint Egyiptomban talán ugyanannyi anyag létezik, mivel arab országról van szó. Az európai arabisták úgy gondolták, hogy az. egyiptomi könyvtárak különösen gazdagok voltak. A valóság a vélekedéssel szemben az volt, hogy Körösi Csorna Sándornak alexandriai partraszállását követően be kellelt látnia, hogy egy ilyen romos és elhanyagolt városban a könyvgyűjtemények, - ha egyáltalán léteztek - ugyanolyan elhanyagollak lehellek, mini minden más, ami azt jelentette, hogy rövid időn belül tovább kellett volna mennie Kairóba. A pestisjárvány meghiúsította lervêt, s ezért el kelleti hagynia az egyiptomi földet, mielőtt hozzákezdett volna a tudományos kutatásaihoz. Bemard ke Calloc'h 110, rue de Mon treuil 75011 Paris FRANCE