Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Az 1967. évi Magyar-Lengyel Szahara-expedíció

vállaltak cl az expedíció tagjai (rovarok gyűjtése a Természettudományi Múzeum részére, a mohaflóra be­gyűjtése az Egri Pedagógiai Főiskola növénytani tanszé­ke részére, néprajzi megfigyelések és fotódokumentáci­ók készítése stb.). Az expedíció felelős vezetését dr. Balázs Dénes ( 1924) geográfus vállalta el, aki akkor az MTA Földrajz­tudományi Kutatócsoportjának külső munkatársa volt. Résztvevők az expedícióban: Csekő Árpád (1936) fizi­kus, a Gamma Optikai Művek Méréstechnikai Laborató­riumának kutatója és Martinovich Sándor (1933) térké­pész, a Kartográfiai Vállalat dolgozója. Mindháiman több mint egy évtizede aktívan foglalkoztak karsztkuta­tással. Az előzetes expedíciós terv csupán a főbb kutatási régiókat jelölte meg. a pontos útvonalat még nem tartalmazta, mivel az afrikai kontinensen dúló belhábo­rúk, valamint egyes vízumok hiánya kerülőutak megtéte­lét valószínűsítették (Lábra). Az expedíció tervezett időtartama 180 nap volt, a résztvevők erre az időre fizetés nélküli szabadságot kaptak. Az expedíció költségvetése összesen 102 000 Ft-ra rúgott. Jellemző az anyagiak szűkösségére, hogy a napi élelmezési költséget szemé­lyenként fél dollárban kalkulálták, szállásra kiadást egyáltalán nem irányoztak elő (megszállás mindvégig a szabad ég alatt!), az utazási (közlekedési) költségek viszont az összkiadás 80%-át tették ki. Hosszas egyeztető tárgyalások következtek a tudomá­nyos szervek, valamint az illetékes minisztériumok (belügy, külügy, pénzügy) között, mivel az akkori politikai helyzetben egy ilyen „nem állami" szervezésű tudományos expedíció megvalósítását az érvényben levő rendeletek csaknem kizárták. Kedvezően vitte előre az ügyet az MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztá­lyának „hasznosságot" kimondó elvi határozata, melyről Nagy Lajos osztályvezető tájékoztatta a Külügyminiszté­riumot/ Hasonló igazolást adott az Akadémia a Belügy­minisztérium részére a kiutazási engedélyek megadása ügyében, illetve a Pénzügyminisztériumnak, hogy tegye lehetővé az akkoriban három évenként járó 70 dolláros devizavásárlási keretnek összesen 1 400 dollárral való kiegészítését. Az út szakmai előkészítése érdekében Balázs D. kiterjedt levelezést folytatott korának legkiválóbb kül­földi Afrika-kutatóival és geográfusaival, így a már említett Herbert Lehmann professzorra 1, továbbá Hel­muth Kanter. Horst Mensch ing. Jürgen Hövermann német egyetemi tanárokkal, a francia Bernard Géze és Jean Dresch professzorokkal, az angol A J. Möhr professzorral stb. Tudománytörténeti nézőpontból kie­melésre érdemes a világhírű francia vulkanológus, Ha­mun TaziejJ'azon levele, amelyben az ő 1953. évi kelet­afrikai útjáról és ennek kapcsán a Teleki-vulkánról ír. Az expedíció szakmai munkája szempontjából igen gyümölcsözőnek ígérkezett az a kapcsolat, amely az MTA Földrajztudományi Kutatócsoportjának (Pécsi Márton) közreműködésével a nyugat-berlini Freie Uni­versität 2. földrajzi intézetével létrejött. A nyugat­berliniek 1964-ben Csád Köztársaságban, a Tibeszti hegység E-i lábánál. Bardai oázisban egy állandó sze­mélyzetű geomorfológiai kutatóállomási létesítettek. Az intézet igazgatója, Jürgen Hövermann professzor meg­hívta a magyarokat a kutatóállomásra, ahol néhány hétre ingyenes szállást és ellátást, szabad kutatási lehetőséget ajánlott fel. így leli a Tibeszti az. expedíció munkaprog­ramjának központi témája. Gondot okozott, hogy sem idehaza, sem külföldön ­anyagiak hiánya miatt - nem sikerült terepjárógépkocsit szerezni. Ezért a tervben vonattal és busszal való utazás szerepelt, a Szaharán való átkelésnél pedig maradt a karavánokhoz csatlakozás reménye. Gyökeres változást hozott az expedíció utazási körülményeiben 1966 de­cembere, amikor hazatérőben Magyarországon utazott át a lengyel Hindukus-expedíció. A hegymászók nagy /. ábra. Politikai közlekedési akadályok Nyugat- és Kelet-Afrika között 1967­ben. a Magvar-Lengve! Szahara-expe­díció idején. -1. az expedíció eredetileg tervezett útvonala magvar résztvevők­kel, 2. a lengyel kamionnal megtett út: Hangúinál az expedíció kénytelen volt nyugatnak fordulni, mert a zaire-i bel­harcok megakadályozták a Kongó-me­dencén való átkelést Kelet-Afrikába, 3. politikailag nyugtalan területek: 3a = biafrai háború Nigériában. 3b = dél­szudánifelkelés. 3c - észak-zaire-i tör­zsi viszályok. 3d - a szomáli törzsek felkelése Etiópiában, 3e = sij'ták által ellenőrzött terület Kenvában

Next

/
Thumbnails
Contents