Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Az 1967. évi Magyar-Lengyel Szahara-expedíció
vállaltak cl az expedíció tagjai (rovarok gyűjtése a Természettudományi Múzeum részére, a mohaflóra begyűjtése az Egri Pedagógiai Főiskola növénytani tanszéke részére, néprajzi megfigyelések és fotódokumentációk készítése stb.). Az expedíció felelős vezetését dr. Balázs Dénes ( 1924) geográfus vállalta el, aki akkor az MTA Földrajztudományi Kutatócsoportjának külső munkatársa volt. Résztvevők az expedícióban: Csekő Árpád (1936) fizikus, a Gamma Optikai Művek Méréstechnikai Laboratóriumának kutatója és Martinovich Sándor (1933) térképész, a Kartográfiai Vállalat dolgozója. Mindháiman több mint egy évtizede aktívan foglalkoztak karsztkutatással. Az előzetes expedíciós terv csupán a főbb kutatási régiókat jelölte meg. a pontos útvonalat még nem tartalmazta, mivel az afrikai kontinensen dúló belháborúk, valamint egyes vízumok hiánya kerülőutak megtételét valószínűsítették (Lábra). Az expedíció tervezett időtartama 180 nap volt, a résztvevők erre az időre fizetés nélküli szabadságot kaptak. Az expedíció költségvetése összesen 102 000 Ft-ra rúgott. Jellemző az anyagiak szűkösségére, hogy a napi élelmezési költséget személyenként fél dollárban kalkulálták, szállásra kiadást egyáltalán nem irányoztak elő (megszállás mindvégig a szabad ég alatt!), az utazási (közlekedési) költségek viszont az összkiadás 80%-át tették ki. Hosszas egyeztető tárgyalások következtek a tudományos szervek, valamint az illetékes minisztériumok (belügy, külügy, pénzügy) között, mivel az akkori politikai helyzetben egy ilyen „nem állami" szervezésű tudományos expedíció megvalósítását az érvényben levő rendeletek csaknem kizárták. Kedvezően vitte előre az ügyet az MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztályának „hasznosságot" kimondó elvi határozata, melyről Nagy Lajos osztályvezető tájékoztatta a Külügyminisztériumot/ Hasonló igazolást adott az Akadémia a Belügyminisztérium részére a kiutazási engedélyek megadása ügyében, illetve a Pénzügyminisztériumnak, hogy tegye lehetővé az akkoriban három évenként járó 70 dolláros devizavásárlási keretnek összesen 1 400 dollárral való kiegészítését. Az út szakmai előkészítése érdekében Balázs D. kiterjedt levelezést folytatott korának legkiválóbb külföldi Afrika-kutatóival és geográfusaival, így a már említett Herbert Lehmann professzorra 1, továbbá Helmuth Kanter. Horst Mensch ing. Jürgen Hövermann német egyetemi tanárokkal, a francia Bernard Géze és Jean Dresch professzorokkal, az angol A J. Möhr professzorral stb. Tudománytörténeti nézőpontból kiemelésre érdemes a világhírű francia vulkanológus, Hamun TaziejJ'azon levele, amelyben az ő 1953. évi keletafrikai útjáról és ennek kapcsán a Teleki-vulkánról ír. Az expedíció szakmai munkája szempontjából igen gyümölcsözőnek ígérkezett az a kapcsolat, amely az MTA Földrajztudományi Kutatócsoportjának (Pécsi Márton) közreműködésével a nyugat-berlini Freie Universität 2. földrajzi intézetével létrejött. A nyugatberliniek 1964-ben Csád Köztársaságban, a Tibeszti hegység E-i lábánál. Bardai oázisban egy állandó személyzetű geomorfológiai kutatóállomási létesítettek. Az intézet igazgatója, Jürgen Hövermann professzor meghívta a magyarokat a kutatóállomásra, ahol néhány hétre ingyenes szállást és ellátást, szabad kutatási lehetőséget ajánlott fel. így leli a Tibeszti az. expedíció munkaprogramjának központi témája. Gondot okozott, hogy sem idehaza, sem külföldön anyagiak hiánya miatt - nem sikerült terepjárógépkocsit szerezni. Ezért a tervben vonattal és busszal való utazás szerepelt, a Szaharán való átkelésnél pedig maradt a karavánokhoz csatlakozás reménye. Gyökeres változást hozott az expedíció utazási körülményeiben 1966 decembere, amikor hazatérőben Magyarországon utazott át a lengyel Hindukus-expedíció. A hegymászók nagy /. ábra. Politikai közlekedési akadályok Nyugat- és Kelet-Afrika között 1967ben. a Magvar-Lengve! Szahara-expedíció idején. -1. az expedíció eredetileg tervezett útvonala magvar résztvevőkkel, 2. a lengyel kamionnal megtett út: Hangúinál az expedíció kénytelen volt nyugatnak fordulni, mert a zaire-i belharcok megakadályozták a Kongó-medencén való átkelést Kelet-Afrikába, 3. politikailag nyugtalan területek: 3a = biafrai háború Nigériában. 3b = délszudánifelkelés. 3c - észak-zaire-i törzsi viszályok. 3d - a szomáli törzsek felkelése Etiópiában, 3e = sij'ták által ellenőrzött terület Kenvában