Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Körösi Csoma kiállítás és kollokvium Párizsban (B. Le Calloc 'h)

Ünnepség Kovásznán a Körösi Csoma Sándor Iskolaközpont udvarán (Kubassek J. felvételei) Egyesület és a SOROS Alapítvány támogatásával lebonyolított ünnepségek keretében április 3-án, Kovásznán Csiha Kálmán püspök jelenlétében került sor a Körösi Csoma Emlékmúzeum alapkőletételére. A kovásznai Csoma szobornál rendezett koszorúzási ünnepségen Magyari Lajos költő megrendítő beszédet mondott. Szavaiból idézünk: „... Jöjj vissza közénk és taníts meg úgy lenni székelynek, magyarnak, igaz embernek, a Föld minden lakóját tisztelő és a Föld minden kultúráját megbecsülő népnek, ahogyan csak te tudtál lenni Jöjj vissza közénk évente Körösi Csoma Sándor, és amikor hitünkben megrendültünk, erőnkben megfogyatkoztunk és megfáradtunk, akkor add kölcsön a te hitedet, a te erődet, a te kitartásodat. Jöjj vissza közénk évente Körösi Csoma Sándor, és mondd el nekünk újra és újra, hogy az embernek csak úgy érdemes élnie, az ember csak úgy lehet méltó szülötte népének, ha egy célt tűzött maga elé, és ennek a célnak halála pillanatáig emberséggel megfelel " Az erdélyi ünnepségek a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban tartott megemlékezéssel és Kolozsváron rendezett előadóüléssel folytatódtak. Kovásznán és Csomakőrösön számos jelenlévő könnyes szemmel, meghatottan láthatta, hogy évtizedek óta első ízben kerülhet magyar nemzeti színű szalagokkal díszített koszorú a székely tudós szobrainak talapzatához. Kubassek János KÖRÖSI CSOMA KIÁLLÍTÁS ÉS KOLLOKVIUM PÁRIZSBAN Nyolc évvel ezelőtt, 1984. március 15-én először történt meg, hogy Párizsban francia tudóskörök Körösi Csoma Sándort ünnepelték meg. Akkor a Földrajzi Társaság díszülést tartott a Saint-Germain üti székházában a magyar nagykövet és kultúrattasé jelenlétében a székely vándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából. Egy diavetítéssel illusztrált előadást tartottam a székház zsúfolásig megtett nagytermében. Mellette egy kis kiállítást is rendeztem avval a pár könyvvel és fényképpel, amivel akkor rendelkeztem. Sikeres volt ez az első kísérlet, de csak egy szűk körű tudóstársaság hallgatóságát érinthette. Egész más lett a helyzet 1992-ben. Közben szépen gyarapodott a párizsi Körösi Csorna-gyűjtemény, úgyannyira, hogy túlzás nélkül azt állíthatom, hogy már alig hiányos. Magyarországi és erdélyi barátaim segítségével mindent összeszedtem, ami összeszedhető volt, és ha eredeti példányt nem tudtam megszerezni, másolatokat készítettem. E szorgalmas, hosszan tartó gyűjtés eredménye, hogy most a párizsi Körösi Csoma alapítvány nemcsak egyetlen a maga nemében francia földön, hanem minden valószínűség szerint a legteljesebb Európában, Magyarországon kívül. Erről mindenki meggyőződhetett, aki 1992. március 30-a és április 11-e között meglátogatta a párizsi Magyar Intézet nagy földszinti aulájában rendezett kiállítást, Körösi Csorna Sándor halálának százótvenedik évfordulójára. Összesen ezerótszázótven tárgyat állítottam ki, könyveket, kéziratokat, fényképeket, térképeket, érmeket és plaketteket, partitúrákat, több nyelven írt költeményeket, újságcikkeket, tudományos tanulmányokat; még egy olajfestmény is volt. Egyszóval minden volt ott, ami elképzelhető. Mivel Franciaországról volt szó, megragadtam az alkalmat és egy kis helyet adtam Körösi Csoma Sándor francia folytatójának, PhilippdEdouard Foucaux-nak, aki a francia tibetológiát alapította és a vi-