Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

IRODALMI FIGYELŐ - Megjelenés előtt a Magyar Utazók Lexikona (Szerk.)

IRODALMI FIGYELŐ Megjelenés előtt a MAGYAR UTAZÓK LEXIKONA avagy egy enciklopédia kálváriája Az érdi Magyar Földrajzi Múzeum köré csoportosult szakemberek még a nyolcvanas évek közepén Összefogtak, hogy megalkossák az első életrajzi lexikont a magyar utazókról és földrajzi felfedezőkről. Erről a közhasznú kézikönyvről először a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 2. számában adtunk hírt, majd a 8. számban részleteket is közöltünk róla. A feldolgozó munka befejeződött, a Panoráma szerkesztőségében 1989 végére nyomdakésszé érett az ezer gépelt oldalas munka, és minden előkészület megtörtént, hogy 1990 karácsonyán az olvasók kezükbe vehessék a rég várt művet. Csakhogy időközben a magyar könyvszakma általános válsága a Panoráma-Medicina Könyvkiadót sem kímélte meg. A vállalat pénzügyi gondjai miatt nem tudta nyomdába adni a kéziratot, de kísérletet tett állami támogatás elnyerésére. A lexikon-kiadás nem tartozik a jó üzleti vállalkozások közé, különösen nem hasznot hajtó egy kis példányszámú szaklexikon legyártása. Ezt méltányolva, a Művelődési Minisztérium 1990 vége felé 400 000 forint támogatást szavazott meg a lexikon javára. Az összeg kifizetését azonban a nyomdaszámla bemutatásához kötötte, a kéziratok azonban még mindig a szerkesztőségben porosodtak, így a szubvenció elveszett. A támogatást 1991-ben újra kérelmezte a kiadó, de mivel az előző évben annak felvételét „elmulasztotta", a megismételt kérelmet elutasították. így a lexikon 1991 karácsonyára sem készült el. Az újabb kudarc után a lexikon szerzői gárdája úgy határozott, hogy maguk veszik kézbe a munka kiadását. Lemondtak a ki nem fizetett szerzői honoráriumról, és a nyomdaszámla kifizetése érdekében támogatók (elcsépelt szóval: szponzorok) után néztek. Több mint ötven bankot, biztosító társaságot és jól menő vállalatot kerestek meg, de a válasz mindenhonnan elutasítás volt. Nem kívánunk hitelrontók lenni, ezért nem nevezzük néven őket, csak keserűen jegyezzük meg, hogy azok a híres pénzintézetek és más cégek, akik milliókat költenek tévé- és rádióreklámokra, „anyagi nehézségeikre" hivatkozva egyetlen forintot sem voltak hajlandók e tudományos cél támogatására áldozni. A széles körű „szponzorkereső" munka azért végül is eredménnyel járt. Kiemelt megértést tanúsított az MTA Világgazdasági Kutató Intézet, mely 200 000 forintot utalt át a lexikon részére. Érd Önkormányzata sem hagyta cserben múzeumának kollektíváját, és támogatást helyezett kilátásba. Úgyszintén jelentős összeget ajánlott fel az Országos Természetvédelmi Hivatal, valamint a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Bár nem szokványos dolog lexikonban hirdetéseket közölni, a pénzügyi kényszer miatt reklámszövegek is találhatók benne. Közben a Panoráma-Medicina Könyvkiadó likviditási helyzete is javult, és a részvénytársasággá alakult cég vállalkozott rá, hogy a lejárt szerződések ellenére újra „beszáll az üzletbe". Megállapodást kötött a Szegedi Nyomdával a lexikon 6000 példányban való legyártására. Sajnos a nyomdaköltségek állandó emelkedése, a magas kamatlábak és a méltánytalanul nagy kereskedelmi árrés (a könyv árának 40%-a!) arra kényszerítette a kiadót, hogy az eladási árat jelentősen felemelje. A könyv tehát reményeink szerint hamarosan a boltok kirakataiba kerül, de borsos ára miatt csak kevesen juthatnak hozzá. A szerkesztő