Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

MÚZEUMI HÍREK - Az Optimista barlang táblatérképe (Puskás K)

- történelmi térképek - jogi és közigazgatási térképek - gazdasági térképek - település és építőművészeit térképek - regionális földrajzi térképek. Ezeken kívül megtalálhatók utazók, turisták, utazá­si irodák, szállodák, vendéglők stb. számára készült térképes prospektusok, tájékoztatók. Külön említésre méltóak a nagyszámú térképes levelezőlapok, melyekből közel 1000 féle került forga­lomba. De megtalálhatók a külföldi cégek részére bérmunkában elkészített térképek is, ilyen pl. az Inter­national Larousse atlasz, Haack-féle várostérképek stb. A gyűjtemény érdekessége, hogy minden kiadásból tartalmaz egy-két példányt. A kiadványok így együtt sehol nem találhatók meg. A térképek tükrében nyomon követhető a Kartográfiai Vállalat három évtizedes munkássága, a nyomdatechnika korszerűsödése, a kia­dott térképfajták számának növekedése. Az anyag feldolgozása és leltározása folyamatban van, s egy különálló gyűjteményt képez majd a múze­um térképtárán belül. A feldolgozást követően minden érdeklődő kutató rendelkezésére áll. A térképgyűjtemény a jövőben fontos forrásanyaggá válhat a hazai térképkészítés múltját kutató szakembe­rek, diplomamunkát készítő egyetemi hallgatók, pálya­munkát író, tanulmányi versenyre készülő diákok számára. Puskás Katalin AZ OPTIMISTA-BARLANG TABLA TÉRKÉPE A szegedi József Attila Tudományegyetem Ter­mészeti Földrajzi Tanszékéről dr. Jakucs László a Magyar Földrajzi Múzeumnak ajándékozta a Podóliai-gipszkarszt Optimiszticseszkaja-bar­langjáról 1974-ben készített 1:1000 léptékű, 3,6x2,85 m-es nagyságú alaprajzi térképet. Tudo­másunk szerint hazánkban ez az egyetlen ilyen részletes áttekintő térkép a barlangról, amelyet akkoriban 108 km hosszúságban ismertek. A barlangot felmérték ós a térképet szerkesztet­ték a lvovi „Ciklon" barlangkutató egyesület és a JATE egyetemi barlangkutató csoport tagjai (Ja­kucs László, Kovács Sándor, Mezősi Gábor, Vas Zoltán). Tartalmazza azokat a járatokat is, melye­ket 1974 novemberében a magyar barlangkutató expedíció térképezett fel, samely barlangszakasz a Szegedszkaja-pescsera elnevezést kapta. A térképet fehér kartonpapírra festették, préselt falemezre ragasztva fakerettel erősítették meg. Teljes egészében kézi munkával készült. Az alap­rajzon a száraz folyosókat és termeket fekete színnel, az alsó szintű vizes járatokat piros színnel ábrázolták. Az emellett feltüntetett színes ábrák a jellegzetes geológiai szelvénytípusokat, a Podó­liai-fennsík folyóvölgyei, víznyelői ós poligeneti­kus barlangjáratai közötti összefüggést ábrázol­ják, hogy ezáltal a barlang kialakulási sajátossá­gait a múzeumlátogatók számára érthetőbbé te­gyék. A Podóliai-fennsík több tízezer km 2-nyi kiterje­désű. Lapos felszínét termékeny talajok és alattuk egészen fiatalkorú geológiai képződmények borít­ják. Ezek főleg gipszből, agyagból, márgából és homokkövekből álló rétegek. A gipsz vízszintes kiterjedése óriási, kb. 300 km hosszúságban nyú­lik el Lvov ós a Dnyeszter folyó között. E páratlan nagyságú gipsztelep minden részletét sűrű, pók­hálószerű barlangjáratok szövik át. A gipszrétegek olyan elfedett helyzetben van­nak, hogy sokáig nem árulták el titkaikat. Tyerno­pol városkától 150 km-re, a Szeret és Zbrucs folyók szegélyezte fennsík völgyoldalában vadá­szok bukkantak rá az első barlang bejárati nyílásá­ra. A furcsa barlang híre eljutott a környező városokba, ahonnan barlangkutató csoportok in­dultak, hogy végére járjanak a híreszteléseknek. A feltárásokban gyors sikereket értek el. 1965­ben Szavcsin Miron, a lvovi „Ciklop" barlangkutató csoport vezetője újabb üregrendszernek bukkant a nyomára. Egy búvópatak még felderítetlen víz­nyelőjének kibontása után elsőkónt jutottak be az Optimista-barlangba. A plató Dnyeszter melléki területéről ma már számos, gigantikus méretű gipszbarlang ismert. Ezek közé tartozik az Optimista-barlang is, amely­nek hossza a kutatások 1990. december 31-i állása szerint 178 km. Mai ismereteink szerint ez a Föld leghosszabb gipszbarlangja. A Magyar Földrajzi Múzeum gyűjteménye e térkép által a magyar barlangkutatás érdekes és egyedülálló dokumentumával gazdagodott. Puskás Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents