Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Érd becses műemléke: a r. kat. templom Ófaluban (Kászoni D.)

Érd becses műemléke A RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM ÓFALUBAN A Magyar Földrajzi Múzeumnak otthont adó Érd ősi települési magva a Duna partján, a Kakukk-hegy tövében alakult ki. Itt, Ófaluban található a környék egyik legrégebbi, műemlékké nyilvánított egyházi építménye, a Szent Mihály arkangyal kegyeibe ajánlott római katolikus plébániatemplom. A Duna árterületéből kiemelkedő földteraszra épült, az ősi település központjában. A parti magaslaton már a XIV. században kápolna állt, közelében a XV. század második felében épült fel a mai templom őse. Plébániájáról 1468-tól kezdve maradtak fenn adatok. A török hódoltság idején (1543 után) Hamza bég vette birtokba a falut, melyet sokáig Hamza (Hamzsa) bég palánkájának vagy egyszerűen Hamzsabégnek neveztek. A hódoltság alatt, a XVII. században kisebb dzsámi épült a faluban, aminek fennmaradt emléke a ma is álló minaret. (Róla a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 4., 1987. évi számának 30-31. oldalán olvashatunk Votin József cikkében.) A katolikus templomot a török időkben raktárnak használták, háborús években arzenál volt, s a török uralom végén felrobbantották. Az épület nem pusztult el teljesen, a leszakadt mennyezetet az 1700-as évek legelején újra beboltozták. A templom kegyura a környék új földbirtokosa.Illésházy Valburga gróf lett, ő patronálta a helyreállítást. Emlékkövét - nevének kezdőbetűivel és 1703-as évszámmal - a templom északi oldalának első támpillérébe falazták be. Az egyházi teendőket kezdetben a budai ferencesek bosnyák eredetű tagjai látták el. A megújult templomot Szent Mihály arkangyal oltalmába ajánlották, akinek képét, majd szobrát is a szentélyben helyezték el. A templom bal oldalához csatlakozó sekrestye 1759-ből származik. A templomnak ebben az időben még nem volt tornya, harangjait a mellette fából épült haranglábon függesztették fel. A jelenlegi barokk stílusú, impozáns torony - Illésházy Valburga gróf patronálásával - 1776-ban készült el. A toronyban öt harangot és egy négy irányba mutató, máig meglevő órát helyeztek el. 1777-ben készült el a templomhajó jobb oldalában a jelenlegi legrégibb oltár Szent Valburga tiszteletére (ma: Jézus Szíve oltára). Itt helyezték örök nyugalomra a templom áldozatkész kegyurát, Illésházy Valburgát. A templom körül temető volt, amelyet kőfal vett körül. A második világháború alatt a templom súlyosan megrongálódott, mintegy 15 aknagránát csapódott bele. A helyreállítás nagyrészt a helybeli hívők összefogásának, önzetlen munkájának köszönhető. A Szent Sír-kápolnában kapott végső nyughelyet az életszentség hírében elhunyt Bogner Mária Margit érdi vizitációs nővér. Egész alakos bronz szobrát - Domonkos Béla alkotását - a templom északi oldalánál helyezték el A templom hosszmetszete. Megfigyelhető, hogy a templom hajója mintegy két méterrel alacsonyabban fekszik, mint a torony alatti bejárati rész. (A rajzok az MTA Topográfiai Munkaközösségének 1958-ban publikált ábrái alapján készültek.) A templom homlokzati képe