Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Szaharától Mexikóig: Naphegyi G. kalandos élete (Balázs D.)

dő királynő férjének - az akkori szokás szerint birtokot adtak, és mivel André de Hongrie-nak hívták az uralkodó férjét, a birtokát Hongrie-nak nevezték el. Ez az elnevezés megmaradt azután is, hogy Jeanne már 1345. szeptember 18-án bérgyilkosokkal megölette a gyűlölt férjét. (András herceget vadászat ürügyén Nápoly környékére csalták, éjjel felverték álmából, és a mit sem sejtő embert hálószobájának küszöbén megfojtották.) Amikor Nagy Lajos király hírét vette a gyilkosságnak, szörnyű haragra gerjedt, és fegyvert fogott öccse halálának megtorlására. Serege átkelt az Alpokon, és már kezdte elpusztítani Provence keleti részét, amikor hirtelen visszafordult a Magyarországon dúló pestisjárvány miatt. Közben a királynő Aix-be menekült, ahol azonban letartóztatták. Később Jeanne a pápa közbenjárására megbékült Nagy Lajos királlyal, és új házasságot kötött Andrea da Tarento nápolyi herceggel. (Johanna 1382-ben elnyerte megérdemelt büntetését András herceg megöletéséért: Nagy Lajos segítségével Károly durazzói herceg megfosztotta a tróntól és börtönében megfojttatta.) A Szaharától Mexikóig: NAPHEGYI GÁBOR Ujabb megfejtés érkezett a Ki tud róla? kérdéseire, melyeket a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9., 1991. évi számában a 62. oldalon teltünk fel. Akiről most szó esik: egy kalandos magyar utazó Afrikában és Amerikában, Naphegyi Gábor. Személyére Párizsból a neves orientalista, Bemard IM Calloc'h hívta fel a figyelmünket. Elküldte a Trübner-féle könyvismertető lap 1870. aug. 25-i számát, melyben bizonyos „ G. Naphegyi, M. D., A. M. ", a mexikói „Sociedad Geograßca y Estadistica" tagja, az egyik könyvét hirdeti (The Album of I-anguage). Ennek alapján tettük fel lapunkban a Kitud róla? kérdést, melyre először Győrből múzeumunk régi barátja és archívumunk gazdagítója. Varga Lajos jelentkezett. Tőle tudtuk meg, hogy Naphegyi Gáborra vonatkozóan a szegedi Somogyi Könyvtárban őrzött Vasváry-gyűjtemény tartalmaz iratokat. Hamarosan megérkezett a gyűjtemény gondozójának, Kórász Máriának a levele is. Tájékoztatása szerint a szegedi születésű, Amerikába került Vasváry Ödön református lelkész egész élete során nagy szorgalommal gyűjtötte az Újvilágba emigrált magyarokkal kapcsolatos dokumentumokat, s élete végén a 437 irattartóban őrzött anyagot, valamint könyvtárát szülővárosa múzeumának adományozta. Ebből a gazdag gyűjteményből kerüllek elő a Naphegyiről szóló iratok. Ki volt Naphegyi Gábor? A feljegyzésekből kiderül, hogy eredetileg Sonnenbergnek hívták, nevének magyar változatát Amerikában vette fel. Pesten született 1824-ben. Az itteni egyetemen orvosi tanulmányokat folytatott, tanárai közt voll Bugát Pál is. Mielőtt azonban levizsgázott volna, 1846-ban külföldre távozott, ahol orvosnak adta ki magát. (Némi mentség számára, hogy csak címként használta a „Dr."-t, gyógyítással nem próbálkozott.) A „Rochers de Hongrie" nevű hegy (1) és a „Piedde-Hongrie" nevű gazdaság (2) Valemes felől nézve Ugyan ki gondolná, hogy két magyar vonatkozású földrajzi név Franciaország térképén milyen tragédiákat rejteget! Bemard Le Calloc 'h KALANDOS ÉLETE Vándorlásai során először Kis-Azsiába ment, majd Szmirnából Marseille-be utazott, onnan pedig az algériai Tlemcenbe. Itt megismerkedett egy német származású kalandorral, bizonyos Ibrahimmal, aki a kabilok híres fejedelmének, a franciák ellen harcoló Abd-el-Kader emirnek volt a bizalmas embere. Segítségükkel Naphegyi Gábor kalandos körülmények közötl eljutott a Szahara északi oázisvárosaiba, többek közt Ghardaiába, és a 90 napos sivatagi utazásáról később izgalmas könyvet írt. Az arabok közötti kalandozás után Amerikába utazott. Magyarországon ekkor kezdődött a szabadságharc, és az amerikaiak érdeklődését kihasználva, 32 oldalas könyvecskét adott ki Magyarországról. Amikor a jó fellépésű, angolul kitűnően beszélő, fiatal író és „orvos" 1849 szeptemberében betoppant a New York-i magyarok összejövetelére, őt választolták meg az első Központi Magyar Egyesület elnökének. A nyughatatlan természetű, vándorló kedvű hősünk amerikai életét nehéz nyomon követni, mert hol itt, hol ott tűnt fel, tevékenységéről szórványos dokumentumok maradtak fenn a levéltárakban és könyvtárakban. 1849-ben rövid ideig a Georgetown College-ban természetrajzot és fizikát tanított; 1850-ben Washingtonban magánkiállítást nyitott, ahol sok egyéb mellett fő szenzációként bemutatta a hirdetése szerint „öünilliószoros" nagyítású Drummond-féle mikroszkópot. Még ugyanabban az évben 14 nyelven írott „Memento"-t nyújtott be a washingtoni szenátushoz Taylor elnök halála alkalmából. Ezután hosszú évekig nincs adat hollétéről, valószinűleg Közép- és Dél-Amerikában járt. Utalásokból tudjuk, hogy hosszabb időt löltött Mexikóban, ahol tagja lett a Földrajzi cs Statisztikai Társaságnak. Venezuelában járva orchideák exportjával kísérletezett, hogy pénzt csináljon.