Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Biró Lajosra emlékezett Tasnád (Benedek Z.)

BIRO LAJOSRA EMLÉKEZETT TASNAD Az elmúlt évtizedek íratlan tiltó törvényei attól is megfosztották az erdélyi magyarságot, hogy kellő tisztelettel és kegyelettel őrizhesse kulturális múltja kiemelkedő személyisegeinek emlékét. A nemrég Tasnádon lezajlott Biró Lajos-emlékünnepség most arról győzött meg bennünket, hogy a bénító tiltások fellazultak, és így elhalálozott tudósaink, művészeink és kiemelkedő közéleti személyiségeink életútját feltárhatjuk, műveiket közreadhatjuk és emléküket táblák elhelyezésével a köztudatban is rögzíteni tudjuk. A Biró Lajos-emlékünnepségre a nagy természettudós születésének 135., halálának 60. évfordulója alkalmából került sor szülővárosában, Tasnádon 1991. szeptember 15-én. A, főtéri református templomot zsúfolásig megtöltő érdeklődők csak kis töredékét jelentették az ünm, >égen megjelenteknek: a kívül rekedtek a templomkertben, a téren és a környező utcákban zsúfolódtak össze. A körültekintő rendezők rájuk is gondollak, és nagy teljesítményű hangerősítők segítségével tették lehetővé, hogy minden jelenlévő tudomást szerezzen a templomban elhangzottakról. Biró Lajos arcképe (Vass Csaba szénrajza, 1991) Biró luijos szülőháza az egykori Középgödör utcában (Keresztesy Samu színes krétarajza, eredetije a Magvar Földrajzi Múzeum kiállításán látható) Biró Lajos 1856. augusztus 29-én született a szilágysági Tasnádon egyszerű iparos család gyermekeként. Már ifjú korában eljegyezte magát a természettel, és dédelgetett álma, vágya az volt, hogy valamikor eljuthasson távoli egzotikus világrészekrr Viszontagságos, ezernyi buktatóval teletűzdelt, de «lagyon célra törő munka árán 1895 novemberében végre beteljesedett vágya, és útra kelhetett Új-Guinea felé, ahol azlán hat éven át gyűjtölt és dolgozóit a kőkorszaki kultúrájú pápuák közölt. Zoológiai és néprajzi gyűjtése páratlan: mintegy 200 000 rovar és 6000 etnológiai tárgy. Hazatérő úlján megállt Ceylonban, Indiában, Arábiában és Egyiptomban. Látni akarta a legősibb kultúrák magasabb fokán élő népekel is, hogy egybevethesse a már megismert alacsonyabb fokon állókkal. Biró Lajos „egyszemélyes" expedíciója, ahogy azt Petur László nevezi könyvében, felbecsülheletlen értékkel bír. Erről tanúskodnak a megjeleni saját írásai és tanulmányai, valamint a külföldi tudósok elismerő szavai. A magyar tudományos élet sajnos későn vett tudomást a szerény tudós kiemelkedő képességeiről, és különösen arról, hogy Biró I^ajos jelentősebb anyagi és erkölcsi támogalássál mennyivel többel tudoti volna nyújtani azoknak a tudományágaknak, amelyek tevékenységéhez kapcsolódtak. Élete alkonyán az egyetlen elégtétel az volt számára, hogy a szegedi egyetem 1926-ban tiszteleti doktorává fogadia. Az emlékünnepséget az 1991-ben Tasnád városában megalakult Biró Lajos Társaság rendezte. A tudományos, az egyházi, a politikai és társadalmi élet különböző szervezeteinek köszöntőiben a szónokok hitelesen ecsetelték Tasnád nagy szülői tjének érdemeit, és