Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Érd és környéke a katonai felmérések térképein

3. ábra. Érd és környéke a harmadik katonai felmérés 1:75 000 méretarányú térképén (Magyar Földrajzi Múzeum térképtára) A térkép tartalma az 1881-82. évi felmérésen alapszik, feldolgozása már az 1894. évi jelkulccsal történt, átvezették rajta az 1899-1900. és 1902. évi helyesbítéseket és 1906-ban nyomtatta ki a bécsi K. u. K. militärgeographisches Institut. Névírása részben magyar (psz. = puszta, mjr. = major), részben német (E. St. = Eisenbahn Station). Megfigyelhető, hogy a két érdi község már csaknem összenőtt, lakóik száma 3500 körüli. Jelentős közlekedési változás, hogy megépült a Dombóvár-Pécs felé vezető „felső vasút". Megszaporodtak a közutak is. Érdnél és Battánál hajóállomás épült (D. St. = Dampschiff Station, gőzhajóállomás). A magassági adatok méterben szerepelnek. 4. ábra. Érd és környékének 1:75 000 méretarányú térképe a nagyarányú parcellázások megkezdése előtt, 1925 körül (Magyar Földrajzi Múzeum térképtára) A bécsi felmérést megújító felvételezés 1922-23-ban történt, majd kinyomtatás előtt a következő években az adatokat a helyszínen ellenőrizték, illetve egyeztették a kataszteri térképekkel. A térkép kiadója az Állami Térképészeti Intézet. Lényeges különbség az előzővel szemben, hogy a domborzatot szintvonalakkal érzékeltetik, a vastag vonal 50, a vékony 10, a szaggatott vonal 5 m szintkülönbségnek felel meg. A térkép színes: a domborzat kiemelkedéseit és a szintvonalakat barnás szín jelzi, az erdővel fedett felszín zöld színű. Érd környékének beépítettsége az előző felméréshez képest nem sokat változott, a település lakóinak száma kb. 5000. Érdekesség: Györgyligetről iparvasút vezetett a nagytétényi sertéshizlaldába, ezt azóta felszedték.