Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)
ÉRTEKEZÉSEK - Benedek Zoltán: Két kultúrdokumentum földrajztanításunk múltjából
KÉT KULTÚRDOKUMENTUM FÖLDRAJZTANÍTÁSUNK MÚLTJÁBÓL Benedek Zoltán ÖSSZEFOGLALÁS Sok olyan kultúrtörténeti hagyományunk, tanulmányunk és írásos dokumentumunk van, amelyekről az elmúlt évtizedekben Erdélyben nem tehettünk említést. Ezek közé tartozik az a két magyar nyelven íródott földrajzi munka is, amelyek a XVIII. század derekán a nagykárolyi nyomdában készültek Legbecsesebb köztük egy alig 14 oldalas földrajzi tankönyvecske, amelyet Szatmárnémeti Pap István nagykárolyi nyomdász írt és szedett 1756-ban. Verses alakban sorolja fel a kontinenseket, majd „ egy Szűz-leánynakformájában " bemutatja Európát, melynek „jobb ágyékában " helyezi el Magyarországot, s vármegyénként ismerteti a nevezetesebb városait. A másik munka Vetsei P. István „ Magyar geográfiája ", amely 1741-ben íródott és 1757-ben került ki a nagykárolyi nyomdából. Ez már vaskos könyv (451 oldal), és nem kisiskolásoknak szól. A nagykárolyi nyomdát gróf Károlyi Ferenc alapította 1753-ban. A kultúra iránt fogékony gróf a „felettébb elparlagiosodott nép értelmi fejlődésének előmozdítása végett" megvétette a Lőcsében feloszlatott Brewer-féle nyomda berendezéseit. Saját költségén alkalmazta Pap István kiváló nyomdászt, a debreceni kollégium volt diákját, a belga egyetemet is megjárt, széles látókörű tudóst. Alighogy beindult a nyomda, a környékbeli katolikus elöljáróságok tiltakoztak a református vallású tipográfus munkássága ellen. A nyomdát rövid időre be is kellett zárni. A gróf kénytelen volt a bécsi kancelláriához fordulni a nyomda működésének engedélyezése végett. A kancellária kedvező előterjesztésére Mária Terézia 1755. október 27-én kelt kiváltságlevelével Károlyi Ferenc grófnak jogot adott, hogy a közjó végett, „amely az ifjúságnak helyes oktatásából ered", az ő nemzetsége mezővárosában, Nagykárolyban könyvnyomdát állíthasson, és abban magyar s német betűkkel könyveket nyomtathasson. A nyomda 1756-ban és 1757-ben elsősorban a közoktatás számára oly fontos ábécés könyveket, elemi iskolai tankönyveket adott ki. Ezek között szerepelt a címben említett két földrajzkönyv is. Az egyiket, a „Magyar Ország versekben való rövid leírása" című tankönyvet maga a nyomdász, Szatmárnémeti Pap István írta és szerkesztette, s az akkori tanfelügyelő iskolás fiának, Zanathy Mihálynak ajánlotta. A nyomdai munkákban segítő társa volt Bíró Mihály. A könyvecske népiskolai tankönyvként nagy népszerűségnek és kelendőségnek örvendett, néhány év alatt három kiadást ért meg. A második kiadás 1760ban, a harmadik 1763-ban jelent meg. Az elsőhöz képest az új kiadásokban csak kevés módosítás történt, változott viszont a fedőlap. Elmaradt róla a személyre szóló ajánlás és a nyomdatulajdonos neve. A szerző könyvecskéje elején a világot négy részre osztja. A kontinensek felsorolásából még hiányzik Ausztrália, mivel annak létét és kiterjedését csak később, Cook kapitány 1769-70. évi utazása tisztázta. A jó képzelőerővel megáldott író-nyomdász Európát szűz leányként mutatja be; érdemes betűhűen ismertetni a szöveget. (Az alábbi idézetet az 1760. évi kiadásból vettük át, mivel az Országos Széchényi Könyvtárban csak ez áll rendelkezésre, az is csak gyenge minőségű xerox-másolatban. Szerk.) <E"VIL<A Q<K<A<K tfÉQY t N i BVEZ c En t ESB <R£SZ<E1%ŐL\ <E' Nagy roppant 'Viíág oszoí négy ítészekre: Hxres 'EUI&PA okos Nemzetekre; Ásia, Âfnka, 'Pogányi rendeícre, Amérik]a,száraz;'s 2Ímgeres vizek/e. mt'RO'P'Á'KPL közönségesen <E ( ü i KQ ( PÁ í íinkább (akják\ 'Keresztyének^ 'híeg ülték, számtalan lakos jövevények^ 'Ebben mennyi Ország, annyi sok\ 'törvények. •Vágynak], 's pénzei teínek\ sok\ üres erszények..
