Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Hulló Gábor: Schafarzik Ferenc munkássága a Kaukázus kutatásában

3. ábra. Kluchor-hágó a Teberdából. (1-3. ábra: részletek Schafarzik Ferenc kaukázusi vázlatkönyvéből. Eddig nem publikált rajzok) Fig. 3. Kluhor Pass, seen from Teberda (Figurs 1-3: details of the Schafarzik's Caucasian scetch-book, not yet published.) meg, ha azonnal nem indulnak tovább. Erre elindultak (DECHY 1905-07, I. köt. 284. oldal). A három napig tartó út során a gránitok és gneisz rétegek után elérték újból a vörös konglomerátokat, majd a hatalmas Malka-gleccsert. A gleccser a trachit ágyában halad, a magával hozott törmelék is szurokköves és perlites trachitból áll. Az Elbrusz kiágazásait megkerülve végül is elérték a gleccserből eredő Bakszan-patak völgyét és Uruzbie falut. A trachittal a falu előtt még egyszer találkoztak. Uruzbieben letáborozva még meglátogatták és tanulmányozták az Azau-, Terszkol- és Usba-gleccsereket. A leghatalmasabb Usba-gleccser völgye már újra gneiszgránitból áll. Az eredeti terv szerint Uruzbieből át akartak kelni még Szvanétiába is, azonban az orosz tisztviselők hanyagsága miatt, az Uruzbieba irányított tartalékok nem érkeztek meg, és így az útnak ez a része elmaradt. Visszatértek Vladikavkazba, ahová augusztus 13-án érkeztek meg. Schafarzik útijelentése (1887) az út további részéről csak pár szóban számol be. így a Dagesztán északi részén az első napokban - útinaplója szerint - görgetegre települt löszt látott, majd felső-kréta mészköveken vezetett az út. Gumib körül szintén mészkövet, egy alagútban viszont már dolomitot talált. Augusztus 27-én érkeznek meg, hosszú „steppei" utazás után Petrovszkba, ahol a következő napon hajóra szállnak. Bakuban és az Apseron-félszigeten az olaj fúrásokat tanulmányozzák, majd vonattal a Kaukázus déli oldala mentén Tifliszen keresztül Batumiban fejeződik be a Kaukázus körüli út. Batumiból hajóval Konstantinápolyon, Athénen, Korfun keresztül október 2-án érkeznek meg hazai földre, Fiúméba. Összegzés Ha az út mérlegét meg akarjuk vonni, elsősorban Déchy szempontjait kell figyelembe vennünk, hiszen az ő áldozatkészsége tette lehetővé a terület bejárását. DÉCHY (1887) így ír: „Schafarzik Ferenc úrban olyan útitársat nyertem, aki örömet és nehézséget velem becsületesen megosztotta, és minden nehézség ellenére, fáradhatatlanul teljesítette különleges feladatait." Majd később DÉCHY (1889): „Különösen értékes adalékok a Teberda vidékétől a Kluchor-hágóig, a Kubán keleti forrásvidékén gyűjtött tapasztalatai, amely helyeken, tudomásom szerint, még geológus nem járt". A köztük kialakult viszonyt Déchy 1908. január 8-án kelt levele is jellemzi: az „Igen tisztelt kedves Barátom" megszólítás és a „Szívélyes üdvözlettel és igaz tisztelettel" befejezés. A tegezés és a levél hangja arról árulkodik, hogy Déchy meg volt elégedve Schafarzik tevékenységével. Schafarzik utazásainak eredményeit két közleményben (1886, 1887) írta le. A Déchy hatalmas „Kaukasus" című műve harmadik kötetében a 177-266. oldalakon közli a Déchy-expedíciói során