Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Déchy Mór utazásai a Kaukázusban

Déchy Mór Kaukázus c. művében használt földrajzi nevek mai megfelelői Adai-choch, 4647 m = Julpata, 4649 m Batum = Batumi Datach-kort, 4272 m = Komito, 4261 m Doni Rosztov = Rosztov na Donu Dzsiper-hágó, 3267 m = Nakra-hágó v. DonguzOrunbasi, 3203 m Elizatbetgrad = Znamenka Feodózia = Feodoszija Grozni = Groznij Jeni-Kale-szoros = Kercsi-szoros Kaspi-tó = Kaszpi-tenger Kutaisz = Kutaiszi Lemberg = Lvov Petrovszk = Mahacskala Pjctigorszk = Pjatyigorszk Szuhum-Kale = Szuhumi Szvanécia (Szvanétia) = Dél-Oszétia Temir-Chán-Sura = Bujnakszk Tiflisz = Tbiliszi Uruszbij = Verhnij Bakszan Vladikavkaz - Ordzsonikidze IRODALOM BIDLÓ GÁROR (1992): Schafarzik Ferenc munkássága a Kaukázus kutatásában - Földr. hiút. Tan. 11. CHOLNOKY JENŐ (1938): Déchy Mór. In: A Föld felfedezői és meghódítói. I. köt. pp. 151-157. - Révai, Budapest DÉCHY MÓR (1885): Utazásom a Kaukázusban 1884 - Földr. Közt. XIII. köt. 3. fiiz., pp. 87-121. DÉCHY, MÓR von (1887): Mittheilungen über eine dritte Bergreise im Kaukasus - Oesterr. Alpen-Zeitung, 9. pp. 1-4. DÉCHY MÓR (1887): Szabad Szvanéczia, az Ingur felső hossz-völgye - Földr. Közi. DÉCHY, MÓR von (1889): Das Massiv des Adai Choch - Petermanns Geogr. Mitteilungen, Heft IX. pp. 1-25. DÉCHY, MÓR von (1889): Neuere Forschungen und Bergreisen im kaukasischen Hochgebirge - Mittheilungen des D. u. Oe. A V. Nr. 4. pp. 1-12. DÉCHY, MÓR von (1905-07): Der Kaukasus. Reisen und Forschungen im kaukasischen Hochgebirge I—III. - D. Reiner, Berlin DÉCHY MÓR (1907): Kaukázus. Kutatásaim és élményeim a kaukázusi havasokban - Athenaeum, Budapest DÉCHY MÓR (1908): A Kaukázus szerkezete és arculata - Term, Tud. Közi. GY. (1887): Déchy Mór negyedik kaukázusi útjáról... - Földr. Közi. XV. kot. 8. füz., pp. 522-524. HALASZ GYULA (1936). Öt világrész magyar vándorai - Budapest HOLLÓS LÁSZLÓ (1899): Útijegyzetek a Kaukázusból (Déchy Mór VI. expedíciójáról) - Kecskemét KÉZ ANDOR, szert (In.): Felfedezők lexikona. Az M FT Könyvtára - Budapest, pp. 37-39. KUBASSEK JÁNOS (1992): Déchy Mór. In: Magyar Utazók Lexikona. Szerk.: Balázs D. - Budapest KUNFALVI REZSÓ (1973): Déchy Mór, a Kaukázus magyar feltárója. In: Havasné Bede P. - Somogyi S.: Magyar utazók, földrajzi felfedezők - Budapest, pp. 129-133. LASZ SAMU (1917): Dr. Déchy Mór - Földr. Közi. PAPP KÁROLY (1918): Déchy Mór - Földtani KözL 48. köt. pp. 79-82. SCHAFARZIK FERENC (1887): Utazási jegyzetek a Kaukázusból M. k. Földtani Intézet Évi Jelentése az 1886. évről. Budapest, pp. 173-196. SCHAFARZIK FERENC (1922): Déchy Mór levelező tag emlékezete. (Emlékbeszédek a MTA elhunyt tagjai felett.) 18/5. - Budapest SZABÓ JÓZSEF (1973): Déchy Mór (1851-1917), a Kaukázus legnagyobb magyar kutatója (oroszul, összefoglalás angol és magyar nyelven) - Acta Geographica Debrecine 1972. Tomus XI. pp. 29-40. SZABÓ JÓZSEF (1992): Déchy Mór kaukázusi utazásainak földrajzi eredményei - Földr. Múz. Tan. 11. (1887): Déchy Mór harmadik kaukázusi expedíciója 1886-ban Földr. Közi. XV. köt. 3-4. fîiz. pp. 237-240. THE EXPLORATIONS OF MÓR DÉCHY IN THE CAUCASUS MOUNTAINS The Hungarian Mór Déchy (1851-1917) played an outstanding role in the scientific exploration of the Caucasus Mts. He led seven expeditions into these great mountains between 1884 and 1902. It was only alpinism that motivated his first journey: with two Swiss mountain guides he climbed the western peak of Elbrus (5642 m), something provenly and successfully done before him only by a British mountaineering group (Grove, Moore, Gardiner, Walker; 1874). On his later travels Déchy took professionals with him on his own cost. He himself was a well-trained geographer, a former pupil of János Hunfalvy, professor of geography, and of József Szabó, a geologist. On the expedition of 1885 he mostly did botanical collecting with the botanist Hugo Lojka. In the following year he was accompanied by the geologist Ferenc Schafarzik. (A separate writing of this issue deals with their achievements.) In 1887 he explored the highaltitude regions of the central Caucasus with the British geographer and alpinist Douglas W. Freshfield. Ten years of pause in his travels followed due to family reasons. When in 1897 he returned to the Caucasus, he was again driven by alpinist objectives; he climbed the peaks of Kazbek and Datach-kor. In his 1898 explorations he was accompanied by the botanist László Hollós and the geologist Károly Papp, while in 1902 his escort was the geologist Dezső Laczkó. The results of their explorations were published in German in three volumes, well-acclaimed by scientific circles throughout Europe. Translated by B. Pokoly