Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Déchy Mór utazásai a Kaukázusban

Újabb gleccsertúrák után átkeltek a csecsének lakta Csanti Argun völgyébe, majd magas hágókon át továbbvándoroltak az Asza és Terek mellékére. Ez a vad hegyvilág akkoriban a Kaukázus legkevésbé is­mert, járatlan vidéke volt. A Kazbek megmászásának az azonos nevű faluból vágtak neki és sikerült elérni a tetejét (5043 m, szovjet térképeken 5033-5047 m). A túra csaknem tragédiával végződött, mert visszaté­rőben heves hóviharba kerültek. Sikerült túlélniök a bajt, Vladikavkazba mentek és onnan vonattal haza­utaztak. A VI. expedíció (1898) Leghitelesebb, ha ezen újabb expedíció célkitűzése­it ismét Déchy saját szavaival mondjuk el: „1897. évi utamban a kaukázusi hegyrendszernek olyan vidékeit jártam be, amelyek geológiai szerkezetökben s külső reliefjökben nagyon eltérnek a Közép-Kaukázustól, amelynek a megismerését az utóbbi évek sokban előrevitték. Világossá vált előttem, hogy a kaukázusi magashegység fizikai viszonyainak áttekintéséhez szükséges megismerkednem bővebben a nyugati és keleti részekkel is. Ez a meggyőződés vitt engem 1898 nyarán ismét a Kaukázusba." Majd így folytatja: „Hogy munka-programomat, a biológiai és geográ­fiai kutatásokat, végrehajthassam s a munkafelosztást lehetővé tegyem, meghívtam dr. Hollós László tanárt, mint botanikust és dr. Papp Károly geológust, hogy az expedícióban részt vegyenek. Miután útitársaim egyike sem volt hegymászó, a havasokban teendő útjaimra magam mellé vettem Peter Unterberger tiroli vezetőt." Az 1898. évi expedíció területileg két részre tagoló­dott. A résztvevők először Nyugat-Kaukázust, a Ku­bán forrásvidékét járták be. Novorosszijszkban száll­tak partra és a Kaukázus Ny-i nyúlványain átkelve a Vladikavkaz! vasútvonal Nevinnominszk (Nyevinno­misszk) nevű állomásán szálltak le. Innen szekéren utaztak tovább D-re, majd szokás szerint lóhátra váltottak. A Kubán völgyén haladtak felfelé a Kauká­zus E-i oldalán húzódó gleccserekig; Déchy és hegy­mászó társa átkelt a veszélyes Gondarai-hágón, míg Hollós és Papp a könnyebben járható Nahar-hágóí. használta (6. ábra). Az egyesült csapat tanulmányaik befejezése után a Kluhor-hágón át tért vissza az É-i oldalra, és a karacsájok lakta Teberda-völgyön jutot­tak le a Kubánhoz. Az expedíció ezután áttelepült Kelet-Kaukázusba. Itt már csak a magyarok maradtak hárman, mivel a tiroli társuk megbetegedett és hazautazott. Groznijig utaztak vonattal, majd az Argunt keresztezve, a Chul­chulai-völgyben indultak D felé. Déchy már járt ezen a vidéken Schafarzikkal 1886-ban (5. ábra szaggatott vonala), most azonban Botlichba menet nem Andin keresztül, hanem a Kerket-hágón keltek ál. Déchy Tindiből kiindulva helyi expedíciót szervezett a Bo­gosz-hegycsoportba, utána a Kodor-hágón átkeltek a 7. ábra. Déchy Mór útja a Kaukázus keleti részén az 1902. évi expedíció első szakaszában Fig. 7. Déchy 's route in Eastern Caucasus, first section of his seventh expedition (1902) Kaukázus D-i oldalára, Kahéciába, végül a grúz hadiúton visszatértek bázisukra, Vladikavkazba (5. ábra, folyamatos vastag vonal). A VII. expedíció (1902) Újabb négy év telt el, és Déchy már 51 éves volt, amikor megszervezte a hetedik, egyben utolsó kauká­zusi expedícióját. Térbelileg ez is két részre tagoló­dott, mint az előző elhatároztam - írja könyvében - hogy Dagesztán déli havasait, a messzebb keletre eső Gyulti-dag, Bazargyuzi és Sach-dag hegyrendsze­rek csoportjait keresem fel és meglátogatva nyugaton a Lába folyók vidékét, átkelek a főláncolaton a Fekete­tenger partjaira. - Meghívásomra Laczkó Dezső tanár vett részt az expedíciómban mint geológus s kívüle két tiroli vezető volt velem. Az úti felszerelés zömét előre küldtem Petrovszkba, a Kaspi-tő mellé, ahova hosszú út után érkeztünk meg. Terjedelmes málnánkat két telegára raktuk, magunk pedig kocsira ültünk s úgy utaztunk Temir-Chán-Surába." 6 A dagesztáni utazás útvonalát a 7. ábrán követhet­jük végig. Jelentősebb állomásai a Gyulti-hegység (4122 m) és a Bazargyuzi-csúcs (4484 m), melyeket Déchynek a két tirolival sikerült megmásznia.

Next

/
Thumbnails
Contents