Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

IRODALMI FIGYELŐ

tájékoztató és rendszerező jellegűek, míg a grafikus ábrák a szöveggel egyenértékű - vagy esetenként attól többet is adó - anyagrészek. A tankönyvet - alapfunkciójának megfelelően - sok térkép, térképvázlat, diagram, földrajzi modell, statisztikai és egyéb táblázat illusztrálja. Az ábra- és táblázatgyűjtemény nem egyszerűen szövegkísérő mellékanyag, hanem önálló információbázis. A szintetizáló jellegű hazánk egészét bemutató - térképek, statisztikai Összeállítások mellett szép számmal találhatók makro-, mezoés mikrorcgionális példákat feldolgozó grafikus ábrázolások és táblázatok. Nem célja ezen rövid ismertetőnek a tankönyv alaposabb tartalmi bemutatása. Példaként azonban néhány különösen nagy érdeklődésre számot tartó fejezetre, térképre, táblázatra hívnánk fel a T. olvasó figyelmét. „Hazánk a korai feudalizmus idején" c. fejezetben többek között a differenciált ártéri gazdálkodásról, az alföldi éléskamrákról, a kialakuló vármegyékről és településekről olvashatunk. „Magyarország bányaipara és kohásza ta"c. fejezetben térképek segítségével ismerhetjük meg a történelmi Magyarország sóbányáit és a sókereskedelcm központjait, az alsó- és felső-magyarországi bányavidéket, az Erdélyi -érchegység és Telkibánya környékének nemesfémbányászatát. „Hazánk a virágzó és a kései feudalizmus idején" (14-17. sz) c. fejezetben a kor termelési struktúrájáról olvashatunk, szemléletes modell mutatja be a kor munkamegosztását, két térkép pedig az ország kereskedelmi-stratégiai útjait, továbbá a vásárvonalakat és vásárvárosok elhelyezkedését. A 18-19. századot bemutató fejezet az egyes vármegyék lakosságának számáról, népsűrűségéről, a szőlőtermelő települések földhasznosításáról, a nehézipar területi elhelyezkedéséről, a magyarországi manufaktúrákról stb. nyújt igen érdekes információkat. Nagyszerű áttekintést kapunk a könyvből a tőkés átalakulás koráról (1848-1918), a nagy környezetátalakító munkákról (folyószabályozás, ármentesítés, láp- és mocsárlecsapolás. futóhomokmegkötés stb.), az infrastruktúra fejlesztéséről (vasút-, közúthálózat, vízművek kiépítése, villamosítás stb.), a kor demográfiai viszonyairól (a népesség számának növekedése, nemzetiségi és vallási megoszlása stb.). Részletes táblázat mutatja be a 63 vármegye területét, népességszámát és népsűrűségét. Külön fejezet foglalkozik az 1918-1945 között bekövetkezett területi változásokkal. Megtudhatjuk belőle, hogy mennyi területet vett el Magyarországtól a trianoni békeszerződés, hány lakos került az országhatár másik oldalára, s mennyi került belőle vissza a II. világháború kirobbanásakor. A leírtakból is talán kitűnik, milyen gazdag ismeretanyagot tartalmaz és nyújt az olvasónak a könyv. Különösen ajánlhatjuk általános- és középiskolai tanulóknak és tanároknak, főiskolásoknak, egyetemistáknak, de minden olyan érdeklődőnek, aki szeret kirándulni, túrázni, aki szeretne többet tudni lakóhelye és környékének múltbéli állapotáról. Egyben megtanulhatjuk a könyvből a táj, a történeti földrajzi kutatás módszertanát is. Mert a szerzőnek többek közört ez is a célja: a műhelymunka megtanítása. Dr. Frisnyák Sándor történeti földrajzi iskolát teremtett Nyíregyházán a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Ezen műhely egyik legszebb terméke a most megjelent tankönyv, amelyet ismételten a kedves olvasó figyelmébe ajánlunk. Dr. Boros László Nyíregyháza ßcthlcnfalvy Géza: ENCHANTED BY INDIA Ervin Baktay (1890-1963) Life and works Published by the Hungarian Information and Cultural Centre, 1990. New Delhi INDIA BŰVÖLETÉBEN, Baktay Enin (1890-1963) élete és munkássága Angol nyelven, 79 oldal, 25 fekete-fehér fényképpel Baktay Ervin születésének századik évfordulójára vékony, de tartalmas angol nyelvű könyvet jelentetett meg az Új-Delhiben működő Magyar Intézet. A kötet elején a tudós orientalista özvegye, Aditi rövid visszaemlékezését követően Mulk Rajd Anand, Baktay indiai barátja méltatását és Balogh András indiai nagykövet bevezető sorait olvashatjuk. Balogh András hangsúlyozza, hogy a legújabban napvilágra került tények tükrében vált ismeretessé, hogy Baktay őszinte tájékoztatása fontos szerepet játszott 1956-ban a Nehru vezetle indiai kormány magyar forradalommal kapcsolatos álláspontjának kialakításában, a nemzetközi fórumokon való fellépésében. A szerző, Bethlenfalvy Géza tibetológus, a magyar-indiai kapcsolatok történetének kutatója a gyermekévek, a családi háttér felvázolása után Tagore és Gandhi Baktayra gyakorolt hatását elemzi, majd az 1926-1929 között Indiában tett utazásait eleveníti fel. Kár, hogy az útvonalakat bemutató térkép hiánya miatt pontosan nem követheti nyomon az olvasó Baktay tartózkodási helyeit. A kötet Baktay indológiái munkásságának bemutatását tűzi ki fő céljául, de nem feledkezik meg művészettörténeti kutatásairól sem, és megemlíti - igaz, csak szűkszavúan - a Magyar Földrajzi Társaságban játszón szerepét is. A könyv külön fejezetet szentel Baktay Körösi Csorna Sándorral kapcsolatos kutatásainak, s nyomtatásban közli a tudós mindezidáig publikálatlan Csorna tanulmányának kéziratát, melynek szövegét 1963 júniusában a Londoni Egyetem Orientalisztikai és Afrikai Tudományok Intézetében olvasta fel, nem sokkal halála előtt. A kötet végén bibliográfia igazít cl Baktay szerteágazó munkásságában. Sajnálatos, hogy a hazai könyvkiadás még adósa az olvasóknak Baktay Ervin válogatott műveinek, útirajzainak megjelentetésével! Dr. Kubassek János 95