Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

IRODALMI FIGYELŐ

A Földrajzi Múzeumi Tanulmányok hasábjain nem szoktunk könyveket reklámozni - eladási célból, most azonban kivételt teszünk. A Pávai-Vajnáról szóló könyvet ugyanis a debreceni mozgáskorlátozottak állították elő nyomdájukban, és a tiszta bevételt a mozgáskorlátozott gyermekek javára hasznosítják. Megrendelhető postai utánvéttel a következő címen: Piremon Nyomda, 4011 Debrecen, Postafiók 2. A könyv ára: 280,- Ft. A szerkesztő Frisnyák Sándor: MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI FÖLDRAJZA Tankönyvkiadó, Budapest 212 oldal 98 ábra, 30 táblázat. Ára: 30,- Ft. Régi hiányt pótol dr. Frisnyák Sándor kandidátus, tanszékvezető főiskolai tanár 3000 példányban most megjelent, gazdagon illusztrált, közérthető nyelven, magas tudományos igényességgel megírt könyve. Annak ellenére, hogy a történeti földrajzi kutatások gyökerei a 19. századig vezethetők vissza, s eredményei iránti igény újra és újra jelentkezett, a történeti földrajzot ezidáignem önálló diszciplínaként, hanem a társadalom(gazdaság-) földrajz részeként értékelték. Napjainkra egyre világosabbá vált a felismerés: a történeti földrajznak el kell foglalnia az őt megillető helyet a tudomány világában. A mai kor valóságát nem lehet megérteni, értékelni a közeli és távolabbi múltunk ismerete nélkül. Frisnyák Sándor nemes és nagy feladatra vállalkozott: a geográfia szemszögéből nézve vizsgálja, annak eszközével tárja fel a Kárpát-medence népeinek életében, gazdasági tevékenységében végbemenő változásokat a honfoglalástól a második világháború végéig. Sokoldalúan kutatja az ember és a táj kapcsolatát, hogyan ismerte fel az ember a természetföldrajzi környezet kínálta lehetőségeket, hogyan alkalmazkodott azokhoz, s miképpen formálta át azokat saját céljai érdekében. A könyv olvasása közben kirajzolódnak előttünk a Kárpátmedence, az egyes természeti tájak életében bekövetkezett változások: mocsarak, lápok tűntek el az emberi tevékenység hatására. Új mederbe kerültek a folyók a szabályozások során, az alföldi erdők megfogyatkoztak, az ártéri legelők helyén ma szántóföldek, gyümölcsösöket találunk, az egykori háborítatlan természeti táj kultúrtájjá változott. A szerző a földrajzi környezet változásait és a társadalmi-gazdasági fejlődés alapvonalait a társadalom és gazdaságtörténet nagy korszakai szerint tárgyalja. Térbeli kerete a mindenkori országterület (1920-ig a Kárpátmedence). Amint Frisnyák S. a bevezetőjében írja: az időmetszetekben a meghatározó elemeket, az egyes korszakokra leginkább jellemző népesség-, település- és gazdaságföldrajzi jellemzéseket, jelenségcsoportokat, folyamalokat igyekezett megragadni. A „Magyarország történeti földrajza" c. tankönyv viszonylag rövid terjedelme ellenére nagy ismeretanyagot ölel fel, igen sok példával, számadattal és névanyaggal. A táblázatok